Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
A nagy légterű létesítményekben kisebb a hőingadozás, valamint a harmatképződés, ugyanis a talaj és a
növények által kibocsátott pára nagyobb térben oszlik meg. A nagy légtér több szén-dioxidot tartalmaz, így
kevesebbet kell szellőztetni. Alattuk a magasra növő, támberendezést igénylő növények is termeszthetők, kisebb
a szegélyhatás. Egységnyi hasznos termőfelület takarásához kevesebb fóliára van szükség. A fóliaszükséglet
megállapításához a 60. ábra nyújt segítséget.
60. ábra - A fóliaszükséglet megállapítása
A nagy légterű létesítményeket ugyanakkor a szél- és hókártétel megelőzése miatt erősebb anyagból kell építeni,
mindez növeli a beruházási költségeket.
• Fóliasátor. A nagy légterű fóliasátrak 4,5–7,5–10 m széles és 1,8–3,0–4,0 m magas, alagútszerű
létesítmények. Hosszúságuk ugyancsak tetszőleges, de leggyakrabban 50 m-esek.
A legkisebb fesztávolságú (4,5 m) sátrak vázszerkezete készülhet műanyagból, a nagyobbaké fából,
legelterjedtebb viszont a fém. Ez lehet alumínium, fekete vascső vagy horganyzott acélcső.
A 70-es évek elején került kifejlesztésre a „Soroksár–70” típusú, 7,5 m széles fóliasátor. E típus építésekor 2 db,
kereskedelemben is kapható, 6 m hosszú, 1 collos acélcsövet összehegesztve, majd meghajlítva, egymástól 1,5
m távolságra olyan mélyen helyezzük a talajba, hogy a 61. ábrán látható méreteket kapjuk. Az íveket három
hosszanti merevítő köti össze, egy a gerincvonalon, kettő pedig 100–150 cm-re jobbra, illetve balra. Ezek 1/2
collos acélcsövek, és a bordákhoz bilinccsel vagy hegesztéssel kapcsolódnak. A 7,5 m széles fóliasátor a 70-es,
80-as években széles körben elterjedt, az utóbbi időben azonban a termesztők ennél is nagyobb (8–10 m széles,
3,5–4 m magas) egyhajós létesítményeket építenek.
136
Created by XMLmind XSL-FO Converter.