Általános ismeretek

A zöldségfélék talajigénye
– tápköd,
– csepegtető,
– áramoltatásos,
– árasztásos,
– süllyesztéses,
– esőztető stb.
A világon jelenleg használatos számos megoldásnak több előnye, de bizonyos hátrányai is vannak a
hagyományos, talajon való termesztéssel szemben, ezek a következők (TARJÁNYINÉ, 1980):
Az izolált talajon való termesztés előnyei:
– nem szükséges a termesztéshez jó minőségű talaj, olyan körzetekben is lehetőség nyílik a termesztésre, ahol
rossz a talaj minősége,
– nem igényli az egyre nehezebben és drágábban beszerezhető szerves trágyát,
– az automatizálás és gépesítés következtében csökken a kézimunkaerő-igény,
– kizárt vagy minimális a talajból adódó fertőzés veszélye,
– a szervetlen és műanyag eredetű közegek szerkezetének stabilitása jobb, mint a talajoké, hosszabb időn
keresztül használhatók,
– az egyes környezeti tényezők a növények igényének megfelelően jobban szabályozhatók,
– a termékek a kevesebb növényvédőszer-felhasználás következtében az emberi szervezet számára kevésbé
károsak.
Az általános bevezetését akadályozó tényezők és hátrányai:
– nagyobb a beruházási igénye, mint a hagyományos termesztésé,
– fejlett technikát, bonyolult műszaki megoldásokat igényel, ami korszerű szervizhálózat működését feltételezi,
– igen nagy fokú szakmai felkészültséget vagy jól működő szaktanácsadó szolgálatot igényel,
– csak teljes technológiai fegyelemmel üzemeltethetők.
Az izolációs termesztés számos technológiai változata közül három megoldás terjedt el nagyobb felületen
Európában. Meg kell jegyezni, hogy van néhány eljárás, amely átmenetet képez a hagyományos talajon való
hajtatás és az izolációs termesztés között. Ezeknek jellemzője a nagy adagú tőzeg, komposzt, fakéreg használata
(30–100 l/m 2 ), amely kifogástalan szerkezetű közeget nyújt a gyökerek fejlődéséhez, de a talajbetegségek és
kártevők vonatkozásában az izoláció hiánya miatt fertőzöttek. Az évenként kiszórt nagy mennyiségű komposzt
idővel olyan vastag termőréteget képez, hogy a gyökérzet az eredeti talajba nem hatol le, a tápanyagot és a vizet
a komposztból veszi fel. Főleg Észak- és Közép-Európa egyes országaiban alkalmazzák ezt a módszert, ahol
olcsóak a tőzegek, és az ipari komposztok beszerzése viszonylag egyszerű.
A) A konténeres termesztés elsősorban ott terjedt el, ahol a talajok erősen elfertőződtek, de a szakmai és
technikai feltételek nem voltak meg a műszakilag sokkal bonyolultabb vízkultúrás eljárások bevezetésére. Nagy
előnye a konténeres termesztésnek, hogy kisebb technológiai pontatlanságok nem okoznak számottevő
terméskiesést vagy minőségromlást a hajtatás során. Várható, hogy különböző változatai a jövőben nálunk is
elterjednek nagyobb felületen, nemcsak a zöldséghajtatásban, hanem a faiskolai termesztésben és a
dísznövénykultúrákban is.
A konténerközeg szerkezetével és tápanyagtartalmával szemben a következő minőségi feltételeket támasztjuk.
80
Created by XMLmind XSL-FO Converter.