Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
sor, üvegházból közvetlenül szabad földre nem ültethetünk, mert az edzés nehezen vagy egyáltalán nem oldható
meg. Tűzdelésig természetesen a szabad földre kerülő növények is lehetnek üvegházban. A hektáronkénti
szükséges vetőmagmennyiség általában 0,2–0,5 kg. Ültetés előtt 7–10 nappal megkezdjük a növények
szoktatását a külső környezethez, ezért már éjszaka is szellőztetünk, s ha különösen gyorsan növekednek, a vizet
is takarékosabban adagoljuk. Az ültetés előtti napon 10 mm vízzel öntözzük be a palántanevelő ágyat, hogy a
növények felszedése minél kisebb gyökérsérüléssel járjon.
A fejes káposzta ültetésére március végétől július elejéig kerülhet sor a technológiai változatok ismertetésekor
leírt időbeosztás szerint.
Az ültetés kézzel és géppel egyaránt elvégezhető, de a mély ültetésre érzékeny és kicsi gyökérzetű növény csak
jól előkészített talajon, egyenletesen és jól fejlett palánták használatával számíthatunk jó eredésre és eredményes
termesztésre. A hiányosan eredt állomány pótolható ugyan, de ahol fontos az egyszerre érés, a pótlás nem
járható út.
Ültetés előtt, ha nagyon száraz a talaj, 5–10 mm vízzel megöntözzük, illetve „száraz” kézi ültetés esetén a
növények tövénél lyukat hagyunk, amelyen keresztül az öntözővíz könnyen beiszapolja a gyökereket. Ültetés
után 10–15 mm, illetve növényenként 0,1–0,5 l vizet juttassunk ki.
A kézi ültetés teljesítménye szálas palántából naponta 3000 db/fő, tápkockás növényekből 400–500 db/fő. Gépi
ültetéskor 1–1,5 ha napi teljesítménnyel számolhatunk.
2.4.7. ÖNTÖZÉS
A fejes káposzta számára fontos az egyenletes vízellátás. A vízhiányos időszakok részben a tenyészidő
meghosszabbodásához, részben terméscsökkenéshez vezetnek. Az egyenetlen vízadagolás a fejek fölrepedését is
elősegíti.
A fejes káposztát akkor öntözzük, amikor a talaj víztartalma vízkapacitása 70–75%-ára süllyedt, s ilyenkor a
gyökeresedés mélységétől függően kezdetben 15–20 mm, majd egyre nagyobb, 20–40 mm vizet adagoljunk. A
korai termesztésben, illetve általában a rövid tenyészidejű fajtákat 3–6 alkalommal öntözzük, így idénynormájuk
60–130 mm. A kései, hosszú tenyészidejű fejeskáposzta-fajtákat 7–9 alkalommal, 150–300 mm idénynormával
öntözzük. Az öntözésre az időjárástól függően általában 10 naponként kerül sor.
Az öntözési módok közül az esőszerű, permetező öntözés terjedt el, kisebb üzemekben – különösen korai
termesztésben – még találkozunk a barázdás öntözéssel is.
A váz nélküli fóliás termesztésben a fejképződés kezdetén – április végén – a fóliát le kell venni, mert a túl nagy
meleg és az akadályozott párolgás következtében a fejek lazák lesznek.
2.4.8. EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK
A kelés, illetve az ültetés után 2–4 héttel esedékes az első talajporhanyítás, amelyet sorközökben géppel, a
sorokban a tőszámbeállítás szükségessége esetén – gyakran kézzel végzünk.
A 4–8 cm mélységű talajlazításra általában az öntözések után kerüljön sor mindaddig, amíg az a növényzet
károsítása nélkül elvégezhető. Később, ha szükséges, kézi gyomlálás iktatható be.
2.4.9. BETAKARÍTÁS
A betakarítás az ültetés után 55–150 nappal esedékes, így a váz nélküli fólia alól már május közepétől, a korai
szabadföldi termesztésben pedig május végétől, június elejétől szedhetjük a fejes káposztát. A későbbiekben a
telepítés függvényében folyamatosan takaríthatjuk be és szállíthatunk a piacra friss árut. A május végén ültetett,
vagy előtte 3–4 héttel vetett, téli tárolásra, illetve ipari célra termesztett állományt október második felétől
november közepéig szedjük.
Korai termesztésben hetenként szedünk, s 2–3 szedéssel takarítható be az egész állomány. Az első szedésre az
állomány 10%-ának érésekor kerül sor.
A késeieket általában két menetben, 10–20 napos időközzel takarítjuk be.
451
Created by XMLmind XSL-FO Converter.