Általános ismeretek

TERMESZTETT GOMBÁK
a) A még teljesen ép, lebontatlan szerves anyagon tenyészők (ép szalmán, kukoricaszáron, kukoricacsutkán,
nádon, fűrészporon, fán és egyéb szerves mezőgazdasági hulladékanyagon). Ide tartoznak a következő fajok:
Pleurotus fajok (ostreatus, florida és intermedierjeik) – laskafajok, Volvariella volvacea – bocskoros gomba,
Stropharia rugoso-annulata – harmatgomba Lentinus edodes – shii-take gomba, Agaricus macrosporoides –
hortobágyi csiperke, Flammulina velutipes – téli fülőke, Agrocybe aegerita – déli tőkegomba.
b) Néhány szaprobionta gomba nem lebontatlan, hanem bizonyos mértékig komposztált, tehát lebontott szerves
anyagon tenyészik. Ilyenek: Agaricus bisporus, Agaricus bitorquis (fakultatív mikorrizás is) – csiperkék,
Coprinus comatus (fakultatív szaprobionta) – gyapjas tintagomba, Lepista nuda – lila pereszke.
• Paraziták. A parazita gombák között néhány fakultatív parazita is van. Ilyenek a laskák, a Lentinus és a
taplógombák. Ezek többnyire vadon, sebparazitaként élősködnek. Előnyös tulajdonságuk, hogy szaprobionta
életmódra is képesek, tehát lebontatlan szerves anyagon is képesek megfelelően fejlődni.
Valódi parazita az Armillariella mellea – gyűrűs tuskógomba. Ez, parazita jellege miatt csak zárt területen
termeszthető.
• A mikorrizás gombák termesztése egyelőre még nem oldódott meg. A kutatás elég intenzíven tanulmányozza
életmódjukat, és a cél a mielőbbi termesztésbe vonásuk. Közülük a Tuber melanosporum – francia
szarvasgomba – közvetve előfordul a termesztésben. A kutatásban lényeges szerep jut a Boletus sp. – a
vargányáknak és a Cantharellus cibarius – a rókagombának is.
1.3. A termesztés eddigi története
Évezredek óta szeretnék a fogyasztók a gombákat is a kerti növényekhez hasonlóan termeszteni. Közülük igen
extenzív körülmények között, elsősorban Ázsia trópusi körzeteiben a Lentinus edodes – a shiitake – termesztése
igen régi múltra tekint vissza. Hasonlóképpen nagyon régen termesztik primitív körülmények között, szintén a
trópusi országokban, a Volvariella volvaceát, a bocskorosgombát is.
A biztonságos és többé-kevésbé már intenzív termesztés csak hosszú próbálkozás, kísérletezgetés után oldódott
meg. Ennek a termesztési eljárásnak az időszaka három részidőre tagolható.
a) Az 1700–1900 közötti időszakban főként a csiperkegombákkal folytak kísérletezgetések a megbízható,
gazdaságos termesztés kialakítására. Ekkor még nem ismerték a szaporítóanyag előállításának a módját. Nem
volt teljesen tisztázott a táptalajokkal szembeni követelmény sem. Emiatt a termés teljesen bizonytalan volt,
amihez hozzájárult a gyakori fertőzöttség, a szaporításra használt közeg elöregedett biológiai állapota, továbbá a
megbízható szaporítóanyag hiánya. A kísérletek elsősorban Franciaországban és kisebb mértékben Angliában
folytak.
b) 1900 táján a francia Pasteur-intézetben sikerült steril körülmények között a gomba szaporítóanyagát
előállítani. Ekkor kezdődik a klasszikus termesztés időszaka, mely kb. 1950-ig tart. Ebben az időben
folyamatosan tisztázták a komposztálás technológiáját, a termesztés kizárólag lótrágyán folyik, és az elérhető
termés 3–5 kg körüli. Ebben az időszakban indul a Pleurotus fán való termesztése is.
c) A korszerű termesztés időszaka 1950-től napjainkig. A legalapvetőbb változást az eddigiekhez képest a
táptalaj hőkezeléses fertőtlenítése jelentette, ami az amerikai LAMBERT nevéhez fűződik. A fertőtlenített
táptalaj használatával 3–5 kg-ról 20 kg fölé nőtt a termésmennyiség. Ebben az időszakban dolgozták ki a zsákos
termesztési eljárást is. Megindult az egyéb gombafajok termesztésbe vonásának a kutatása is, így ekkor vált
teljesen biztonságossá a Pleurotus fajok termesztése, a Stropharia, a Coprinus termesztésbe vonása, és közel
állunk a Lentinus sp. korszerű termesztésének megoldásához is.
A legjelentősebb termesztők Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Hollandia, ezek részben ma már
100 ezer tonna, feletti évi termést produkálnak. Jelentős még Anglia, Németország, Olaszország és Japán
gombatermesztése is. Magyarország napjainkban mintegy 20 ezer tonna gombát termeszt.
A világon 1985-ben mintegy 1,5 millió tonna, 1993-ban már közel 3 millió tonna gombát termesztettek, ennek
70%-a a csiperkegomba. Jelentős a csiperke mellett a shii-take termesztése, amelyből mintegy 150 ezer tonnát
termesztenek évente (168. táblázat).
1.4. A gombatermesztés jelentősége
607
Created by XMLmind XSL-FO Converter.