Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
Több munkája nehezen gépesíthető (például szedés, tisztítás), nyári termesztése csak egészen különleges
technológiai fegyelemmel és körülmények között sikeres.
A karfiol is egyre inkább a kisüzemek növényévé válik.
Gazdasági jelentőségét növeli, hogy a konzervipar, de különösen a hűtőipar keresett növénye, jó tárolási
körülmények között az őszi karfiol januárig eltartható.
5.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE
Jó étrendi hatása, 50–80 mg/100 g C-vitamin-, jelentős B 1- és B 2-vitamin-tartalma teszi értékessé.
Fogyasztása nem tekint vissza nagy múltra, és jelenleg is csak 0,4–0,5 kg/fő körül van.
5.2. Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
5.2.1. RENDSZERTANA
A karfiol (Brassica cretica convar. botrytis) különféle rózsaformájú fajtacsoportokat foglal magában. Fajneve
krétai eredetére utal.
5.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
Egyéves növény. Félgömb alakú rózsát vagy fejet alkotó, húsosan megvastagodott virágzatát fogyasztjuk.
Gyökér. Gazdagon elágazó fő- és oldalgyökérrendszere van.
Szára 10–30 cm hosszú.
Levelei hosszúak, a levéllemez fokozatosan fut a szárra.
Virágzatát a rózsa teljes kifejlődése után hozza, virágai, illetve virágzása a többi káposztafélééhez hasonló.
5.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Biológiai igényei sok vonatkozásban megegyeznek a káposztafélékéivel, található azonban néhány fontos
különbség is.
Fényigénye közepes, 5000–6000 lux feletti fényerősséget és legalább 10 órás napi megvilágítást igényel. A
túlságosan erős fény a rózsaképződés idején annak barnulását idézheti elő. A rózsabarnulás különösen a kisebb
lombú és júniusban érő korai fajtákat veszélyezteti. Újabban a nemesítők arra törekednek, hogy a fajták belső
levele a rózsa fölött összeboruljon, s védje azt az erős fénytől.
A túlságosan kevés fény (sok borult, esős nap ősszel) is káros, mert akadályozza a rózsák kialakulását, sőt a
növények egy része egyáltalán nem képez rózsát.
Hőigénye a fejlődés különböző szakaszaiban más és más. A MARKOV és HAEV szerinti hőoptimuma 13 °C.
Kiültetés után – kellő vízadagolás esetén – 16–20 °C-on fejlődik a legjobban. A túlságosan nagy melegben csak
kis rózsát fejleszt.
Jarovizációs hőigénye eltér a többi káposztaféléétől, mert a virágzat kialakulásához előzetesen 12–16 °C
szükséges. Az állandóan 16 °C fölött tartott növények nem fejlesztenek virágzatot. A hidegre – különösen a
rózsaképzés idején – érzékeny, de az őszi fajták mínusz 4–6 °C-on még nem fagynak el.
Víz- és páraigénye nagy, különösen a rózsaképzés idején, amikor 75–80 VK% körüli talajnedvességet és 85–
95%-os páratartalmat kíván. A nagy páratartalomról tavaszi és nyári termesztésben csak gyakori és kis vízadagú
öntözéssel gondoskodhatunk. Száraz körülmények között a tenyészidő egy hónappal is megnyúlhat.
Tápanyagigénye kifejezetten nagy, amelyet részben szerves, részben szervetlen trágyákkal elégítünk ki. A
makroelemek közül káliumigényét, a mikroelemek közül a bór és molibdén fontosságát kell kiemelni. A bór
471
Created by XMLmind XSL-FO Converter.