Általános ismeretek

Hagymafélék
várható. Ilyenkor a hazai éghajlat alatt gyakran már az újragyökerezés feltételei is megvannak, ezért a hagyma
nem tartható tovább a talajban.
A dughagymáról ültetett vöröshagyma tenyészideje (de a dughagymáé és a gyöngyhagymáé is) rövidebb. Hazai
éghajlatunkon már júliusban visszahúzódik, tökéletesen beérik, ezért ezekben a technológiákban a hagymát a
szár teljes leszáradásakor szedik fel.
A hagyma betakarításának gépesített és kézi módszere egyaránt megtalálható a hazai gyakorlatban. A betakarítás
mindkét esetben kétmenetes. Első menetben a hagymasorokat rendre szedik, majd 4–6 napos renden való
szárítás után a rendről felszedve értékesítik vagy tárolják.
Nagyüzemeink a hagyma kiemelésére függőleges gömbsüveg alakú tárcsákkal fölszerelt betakarítógépet
használnak (a HKS+HRR magyar, a Rumpstad holland gyártmányú gép). A gépek a hagymasorokat kiemelik és
50–60 cm széles rendekbe helyezik.
A rendben utószárított hagymát gépesített termesztés esetén rendfelszedővel (HRF, Finis) pótkocsira vagy a
pótkocsira helyezett tartályládákba rakják. A hazai gyakorlatban nem ritka a renden megszáradt hagyma
közvetlen kézi tisztítása és export- vagy hazai piaci értékesítésre kész, zsákos csomagolása sem.
A rendről géppel fölszedett hagyma egy részét gépi tisztítás és osztályozás után folyamatosan értékesítik. Másik
részét azonban válogatás és osztályozás nélkül tárolják. Az így tárolt hagyma piaci előkészítésére az értékesítést
megelőzően kerül sor.
A tisztító- és osztályozógépek közül hazánkban a magyar gyártmányú Variman H 100, a holland Finis, Holoras
és Agrofac, valamint az angol Lockwood egyaránt megtalálható.
A vöröshagyma termésátlaga hazánkban az utóbbi években 18–20 t/ha között ingadozott. Jó évjáratokban, nagy
termőképességű fajtákból és főként a családi művelésű táblákon 40–50 t/ha termésátlagot is elérnek.
A vöröshagyma jelentős része az egyenletes és folyamatos fogyasztói igény kielégítésére tartós tárolásra kerül.
A tartós tárolás feltétele a tárolóhely levegőcseréjének, hőmérsékletének és ezeken keresztül a levegő
páratartalmának szabályozhatósága.
1 m 3 vöröshagyma óránként 150 m 3 levegőcserét igényel, amit gépi ventilációval és a légáramlás irányának
szabályozásával kell lehetővé tenni.
Téli tárolásra a 3 és mínusz 1 °C közötti hőmérséklet a legalkalmasabb. A mínusz 3 °C alatti hőmérséklet a
kisebb szárazanyag-tartalmú hagymát károsítja.
A tárolóhelyiség páratartalma 64–70% között optimális. Nagyobb páratartalom esetén – különösen, ha az
magasabb hőmérséklettel társul – a hagyma gyökereket fejleszt, és a hajtásképződés is megindul. Ennek jele a
kettévágott hagymában a hajtáskezdemény megzöldülése.
1.5. Hajtatás
Hazánkban a vöröshagymát ritkán hajtatják. A hajtatott vöröshagyma fogyasztási idénye januártól április elejéig
tart, mert később a szabadföldi zöldhagyma megjelenése miatt hajtatása nem gazdaságos.
A vöröshagyma-hajtatás a termény piaci előkészítésének (tisztítás, csomózás) kézimunka-igényessége miatt
csak kisüzemben és házikertben játszik szerepet.
Fűtött termesztőlétesítményekben csak nagymértékű dughagymákról (piklesz és I. osztályú) ésszerű hajtatni,
mert így a fogyasztásra érett méretet viszonylag rövid idő alatt (7–8 hét) eléri.
A dughagymaültetés ideje legkorábban november–december hónapokban van. A dughagymák ágyásokba
rendezve, 15×6 cm sor- és tőtávolságra ültethetők. A dughagymaszükséglet 0,5–0,8 kg/m 3 .
A növények ápolása gyomtalanításból, rendszeres öntözésből és egyszeri nitrogénfejtrágyázásból áll. A szedés
20–25 cm hosszú levélzet kialakulásakor kezdődhet el. A várható termés 50–60 csomó (5 szálas) zöldhagyma
négyzetméterenként.
570
Created by XMLmind XSL-FO Converter.