Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
A mély talajművelés elősegíti a gyökerek könnyebb és mélyebb lehatolását. Nagyobb gyökérzet nagyobb föld
feletti szárat nevel, amely nagyobb termésre képes.
A talaj felszíne – a tenyészidő alatti mechanikai hatások következtében (főként a gépek kerekei nyomán) –
összetömődik, elveszti morzsalékos szerkezetét. Forgató talajműveléssel a leromlott szerkezetű feltalaj
felcserélhető a jó szerkezetű alsó szinttel.
A talajművelésnek kimagasló szerepe van a gyomnövények irtásában. Szakszerű talajműveléssel a szántóföld
gyomossága a minimumra csökkenthető. Segítséget nyújt a talajművelés a talajlakó állati kártevők ritkításában
is. A szántással felszínre kerülő rovarok jelentős része a madarak martalékává lesz.
A talajművelés szolgál a trágyaanyagok talajba juttatására, a tarló- és szármaradványok beművelésére és a
kiöregedő évelő pillangós növények feltörésére is.
A talajművelés tehát sokoldalúan befolyásolja a talaj termékenységét, a növények növekedését és fejlődését.
2.2. Talajművelési munkák és talajművelő eszközök
A feladatok sokrétűsége a talajművelő eszközök változatosságát alakította ki, amelyeknek mechanikai hatása is
változatos. A mechanikai hatások fő típusai a következők:
– talajforgatás,
– talajlazítás, -porhanyítás és -keverés,
– talajegyengetés,
– talajtömörítés,
– felszínalakítás.
• Talajforgatás. Forgatáskor a felső talajréteg a barázda aljára, az alsó talajréteg pedig a felszínre kerül. Fő
feladata a trágyaanyagok, a tarlómaradványok és a gyomnövények alátakarása, valamint a talajrétegek
fölcserélése. A lemosódó talajkolloidok és tápanyagok felhozatalával is hasznos feladatot tölt be. A fordítással
nagyfokú lazítás és bizonyos mértékű porhanyítás és keverés is együtt jár. Az őszi mélyszántás lazító hatása – a
téli csapadék befogadásának segítése miatt – az öntözetlen zöldségtermesztésben kimagasló jelentőségű.
A talajforgató munkák közül általánosan elterjedt a szántás, az ásógép munkája, a mélyforgatás és az ásás.
Szántásnak az eke munkáját nevezzük. Az eke talajművelésben szerepet játszó alkatrészei: az ekevas, a
kormánylemez, az eketalp, a csoroszlya és az előhántó. Az ekeves vízszintes irányban metszi le a
barázdaszeletet. Fő követelmény, hogy éles legyen. A gyökér és víz által nehezen áthatolható „káros
barázdafenék” (eketalpbetegség) kialakulásáért az életlen ekevas okolható. A kormánylemez alakja a fordítás és
a porhanyítás mértékét határozza meg. A csoroszlya metszi le függőleges irányban a barázdaszeletet. Jobb
metsző hatása következtében a tárcsás csoroszlya terjedt el. Az előhántó az eketest elé szerelt, kicsinyített
művelőszerszám, amelynek segítségével a barázdaszelet két rétegben kerül aláforgatásra. Az előhántóval
levágott keskenyebb és sekélyebb (10 cm-es) szelet a barázda aljára kerül, így a növénymaradványok
leforgatása tökéletesebb. Évelő pillangós növények leszántásakor nélkülözhetetlen eszköz.
A szántás minősége a forgatás mértéke, az alátakarás tökéletessége, a barázdaszelet porhanyulási foka és a
vakbarázdák előfordulása alapján értékelhető. A forgatás fokát – a kormánylemez típusa mellett – a
barázdaszelet mélységének és szélességének aránya határozza meg. A szántási mélység növelésével a fordulás
foka csökken. A porhanyulás függ a talaj kötöttségétől, nedvességtartalmától, valamint az eke haladási
sebességétől. Kötött, száraz talajon a rögösödés, kötött, nedves talajon pedig a kenődés (szalonnás szántás)
veszélye növekszik. Gyors szántás esetén a barázdaszelet jobban porhanyul, az optimálisnál nagyobb haladási
sebesség esetén azonban romlik a tarlómaradványok takarásának minősége.
Vakbarázdákon a szántott területen keletkező, látható vagy földdel takart, műveletlen talajszeleteket értjük.
Rossz ekebeállítás vagy gépvezetési hiba (pl. széleset fog az eke) okozhatja.
A szántás mélysége alapján megkülönböztethető:
94
Created by XMLmind XSL-FO Converter.