Általános ismeretek

A zöldségtermesztés élettani alapjai
Mangán. A mangán, akárcsak a vas, főként két- vagy háromértékű kation formájában (Mn 2+ , Mn 3+ ) mozog, de
találkozni lehet az Mn 4+ alakkal is. A talajban barna mangán-oxid-részecskék, a talajoldatban mangánionok
találhatók. A talajban az agyagkolloidok felületén adszorbeálva is előfordul. A talaj-mikroorganizmusok
testében megkötött mangán akkor szabadul fel, amikor azok talajfertőtlenítéskor elpusztulnak, ilyenkor feldúsul
a talaj hozzáférhető mangántartalma. A pH-növekedésekor csökken a felvehetősége. Antagonistái a Ca 2+ -, Fe 2+ -
ionok.
A növényben a hormonok és az enzimek termelésének fontos tényezője, és befolyásolja a kloroplasztokban
végbemenő vízbontást.
Hiányában az idősebb levelek világosabb színűek lesznek, zöld foltokkal az erek mentén. Súlyos esetben a fiatal
hajtások száradását idézheti elő. Hiánya főleg tőzegben és humuszban gazdag talajon mutatkozik.
Túlzott bősége főként a fakérget tartalmazó talajkeverékben gyakori, aminek káros hatása a pH növelésével és
bőséges vasellátással csökkenthető.
Bór. Mállás útján könnyen hozzáférhetővé válik, és ki is mosódhat a talajból. A talaj nagy mésztartalma
megkötheti a bórt, és így hiányt idézhet elő. A növények BO 4
3–
-ionokat vesznek fel, amelyek mobilitása a
növényben kicsi.
Hiánya akadályozza a sejtfalak képződését, a cukorszállítást és a pollentömlő növekedését. Főként a cékla, a
zeller és a karfiol érzékeny a hiányára. A hiánytünet növekedési pontokban jelentkezik, szívrothadás vagy
száradás a következménye. Hiányát fokozza a bőséges nitrogénellátás.
Bősége káliumhiányként hat, annak tüneteivel.
Molibdén. Annál erősebben kötődik a talajrészecskék felületén, minél alacsonyabb a pH; hiánya ezért
meszezéssel is enyhíthető. A növények molibdenát anionokat vesznek fel, amelyek főként a nitrátredukcióban
játszanak szerepet. A baktériumok nitrogénmegkötő tevékenységéhez is szükséges.
Hiánya gátolja a NO 3-redukciót, ezért a nitrát felszaporodását is előidézheti. A zöldségnövények közül
elsősorban a karfiol, a bimbóskel, a fejes saláta és a paradicsom szenvedhet molibdényhiányt. Felvételét a
szulfátionok konkurenciája is gátolhatja. Jelentős a káposztafélék molibdénfelvétele.
Réz. Főleg tőzeges és humuszban gazdag talajban hiányozhat a szerves anyagokba épült réz. Felvétele Cu 2+
alakban történik. Mobilitása a növényben kicsi. Főként enzimek, fehérjék és a C-vitamin képződéséhez
szükséges.
Hiánya magas pH esetén a növekedő részek lankadásában, elhalásában mutatkozik.
Bősége tápoldatos termesztésben gyakori, ahol rézcsöveket és rézedényeket alkalmaznak.
Cink. Felvétele Zn 2+ formában történik. Enzimek és hormonok aktiválásában nélkülözhetetlen. Hiánya ritkán lép
fel, ugyanis a termesztésben használt fémtárgyakról elegendő oldódik a talajba, sőt gyakran fölöslegbe is kerül,
főleg növényházak vápacsatornája alatt, ahova a levegő szén-dioxidjában oldva a csepegő vízzel jut.
Hiánya klorotikus foltok képében mutatkozik, gyakran törpenövekedést idéz elő. A foszfor túladagolása is
kiválthat cinkhiányt, amire a bab, a burgonya és a paradicsom különösen érzékeny.
A kobalt jelenléte fontos feltétele a nitrogéngyűjtő baktériumok működésének.
A króm szerepe a növények oxigénháztartásában jelentős. Az alumínium savas pH esetén fölöslegbe kerülve
toxikus hatású lehet. A bróm fölöslege főleg metil-bromidos talajfertőtlenítés után okozhat kárt.
A fémes elemek közül a kobalt, az alumínium és a vanádium, a nem fémesek közül pedig a jód, a bróm és a
fluor mint az emberi táplálkozás fontos elemei is szerepet játszanak a zöldségnövényekben.
A nehézfémek – az ólom, a kadmium, a berillium, a nikkel, a tallium és a higany – a növényekre mérgező
anyagok, a talajban nem kívánatosak.
4.4. A zöldségnövények ásványitápanyag-igénye
70
Created by XMLmind XSL-FO Converter.