Általános ismeretek

Hüvelyesek
Mivel a termések a talajban fejlődnek ki, feltétlenül kerülni kel a drótférgek szaporodását segítő
előveteményeket (pl. burgonya). A megfúrt terméshüvelyek ugyanis a fejlődésükben megrekednek, elpusztulnak
vagy csak szabványon aluli értékben hasznosíthatók.
Meghálálja az érett szerves trágyát, amelyet már az őszi mélyszántással dolgozunk be, kiegészítve a talajból
esetleg hiányzó egyéb szervetlen tápelemekkel.
Elsősorban foszfor- és káliumigényes. A túlzott nitrogénadagolás buja vegetatív növekedést vált ki, és késlelteti
a termések beérését.
4.4.3. TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS
Fokozott figyelmet kell fordítani a levegős, laza talajszerkezet kialakítására, a téli csapadék befogadását és a
tavaszi talajnedvesség megőrzését szolgáló munkaműveletekre. Fontosabb szakaszai a korai tarlóhántás, a jó
minőségű őszi mélyszántás, a tavaszi simítózás és a májusban esedékes vetésig a talajfelület ismételt
porhanyítása. Ez utóbbi a kelő gyomok folyamatos megsemmisítését is szolgálja.
Vetőágykészítés 10–15 cm mélységben, kombinátorral.
4.4.4. SZAPORÍTÁS
Vetésre csak a teljesen érett, telt szemű hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. Időpontját a talaj tartós
fölmelegedése szabja meg (12–15 °C), mert hidegebb környezetben a magvak elfekszenek, megpenészednek és
elpusztulnak. Üzemi körülmények között soros vetés, 60×5 cm- sor- és tőtávolság javasolható. Házikertekben a
bokorbabhoz hasonlóan 2–3 szemenként fészkekbe is vethető. Vetési mélység 3–5 cm (SZALAY, 1983).
A magvakat vetés előtt ajánlatos Quinolate–Dithane csávázószerek keverékével kezelni, és a drótféreggel,
illetve a pajorral fertőzött talajt Basudinnal fertőtleníteni.
Házikertekben a vetést barázdába szórva általában kézzel végzik, nagyobb felületen azonban sikeresen
alkalmazhatók a Nibex, illetve a különböző pneumatikus rendszerű kukorica-vetőgépek.
4.4.5. ÁPOLÁSI MUNKÁK
Az ápolási munkák a kisorolást követő rendszeres gyomtalanításból és a virágzás időszakában a növényeknek a
burgonyához hasonló, 1–2-szeri töltögetéséből állanak. A töltögetés célja, hogy a hüvelykezdemények mielőbb
a talajba fúródva megkezdjék növekedésüket.
A növényvédelmi permetezéseket a szőlőben használt vegyszerekkel, az időjárástól függően 2–4 alkalommal
végezzük, mindenkor kiegészítve a permetlé tapadását segítő adalék anyaggal.
Hosszan tartó meleg és száraz időszakban fokozott atkaveszély alakul ki. A sárguló levelek fonáki részén a
kártevő nagyítóval felismerhető. Speciális atkaölő szerrel permetezzük szükség szerint.
Öntözésre különösen a tenyészidő első felében lehet szükség. Ügyeljünk arra, hogy ne hűtsük le túlzottan a
talajt.
4.4.6. BETAKARÍTÁS
Az érés legbiztosabb jele, ha a hüvelyek elérték a megfelelő méretet, külsőleg csontszínűek, feltörve a belső
faluk fehér, nemezszínű bevonata elvékonyodott, a magvakkal érintkező részeken barnafoltos. A magvak héja
felveszi a fajtára jellemző piros árnyalatot.
Valamennyi hüvelykezdemény beérésére nem számíthatunk, ezért a betakarítást akkor kezdjük el, ha a
növények alatt kialakult termések zöme az érés említett jeleit már mutatja, vagy a talajhőmérséklet 12 °C alá
süllyedt, illetve a korai őszi fagyok a lombozatot tönkretették.
A bokrokat kézi ásóval, nagyobb felületeken kormánylemez nélküli ekével vagy gyökérkiemelővel fellazítjuk,
majd óvatosan felnyűjük.
Száraz, napsütéses időben a töveket gyökérrel fölfelé állítva, néhány napig szikkasztjuk. Csapadékos,
fagyveszélyes időjárás esetén fedett helyen, szín alatt vékony rétegben, aktív szellőztetéssel szárítjuk.
362
Created by XMLmind XSL-FO Converter.