Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
paradicsom pl. tűri a mélyebb ültetést, sőt ha megnyúlik a palánta, jobb is, ha a szár alsó része is földbe kerül. A
tápkockás növényeket úgy ültessük, hogy a tápkocka földjének felszíne a talaj szintjével essék egybe, vagy 1–2
cm-rel mélyebben legyen, kivéve a fejes salátát, itt a tápkocka fele vagy harmada álljon ki a földből.
Az ületéssel egy időben vagy rövid időn belül esedékes a palánták beöntözése, amelynek célja kettős: a talaj
beiszapolása a gyökerek közé és a vízpótlás.
6. Termesztőlétesítmények
A termesztőlétesítmények olyan zárt terek, amelyekben a környezeti tényezők optimalizálhatók. Az így kedvező
feltételek eredményeként csökkenhet vagy meg is szűnhet az előállított termések idényjellege, azaz
gyakorlatilag egész évben hozzájuthatunk friss zöldségfélékhez. A szabadföldihez viszonyítva tíz-húszszorosra
nőhet a termésátlag, s a minőség ugrásszerűen javul.
A zöldségtermesztők, illetve zöldséghajtatók termesztetőberendezései alapvetően három csoportra oszthatók.
Ezek időrendi felsorolása egyben fejlődéstörténeti korszakoknak felel meg. Ezek a következők: melegágyak,
üvegházak és a műanyag borítású létesítmények.
6.1. Melegágy
Az 1960-as évekig hazánkban majdnem kizárólagos termesztőlétesítménynek számított a 25–30 cm-es
trágyaréteggel vagy egyéb szerves anyaggal, esetleg technikai fűtőberendezéssel fűtött melegágy. Jellemző
kellékei voltak a melegágyi ablak – takaró és a – keret (53. ábra).
53. ábra - Egysoros trágyafűtéses melegágy keresztmetszete
Hajtatásban a hidegtűrő zöldségfélék korai, a melegigényesek középkorai hajtatására használták, ezenkívül jó
szolgálatot tett a korai káposztafélék, azt követően pedig a melegigényes zöldségfajok palántáinak
előállításában.
Munkaigényessége, a szerves trágya hiánya, az előállított áru gyengébb minősége miatt nem tudott versenyben
maradni az üvegházakkal és a műanyag borítású létesítményekkel.
6.2. Üvegház
Az üvegházak építése hazánkban az 50-es évek második felében kezdődött. Először a földbe süllyesztett, ún.
kettős hasznosítású (palántanevelő és hajtató) házakat építették, majd az 1960-as években született „gyulai
blokk”-kal elkezdődött a nagy légterű üvegházak térhódítása.
130
Created by XMLmind XSL-FO Converter.