Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
A karalábé talaj-előkészítése a fejes káposztánál elmondottak szerint végezhető. A vetésterület nagy hányadán
őszi másodnövényként termesztik, ezért – különösen állandó helyére vetve – nagy gondot kell fordítani az
ülepedett, aprómorzsás, gyommentes és egyenletes magágy előkészítésére.
4.4.5. VEGYSZERES GYOMIRTÁS
A leghelyesebb, ha csak kézzel gyomlálunk. A korai karalábé gyomirtása csak olyan vegyszerrel végezhető,
amelynek az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje rövid. A számításba vehető vegyszerek közül a Mesoranil
50 WP és a Fusilade csak a hosszú tenyészidejű állományban használható, rövid tenyészidejű fajtáknál csak a
Devrinol 50 WP-vel dolgozhatunk (lásd a fejes káposzta vegyszeres gyomirtásánál).
4.4.6. SZAPORÍTÁS
A karalábét végleges helyre vetéssel és palántaneveléssel is szaporíthatjuk. Tekintettel arra, hogy ennél a
növénynél általánosan elterjedt a kettős termesztés, a palántanevelés ma még gyakoribb.
Tenyészterület-igénye a káposztafélék között a legkisebb, fajtától, termőhelytől és művelési módtól függően
400–1600 cm 2 , ami 20×20–40×40 cm-nek felel meg (60–250 ezer növény/ha). Házikerti körülmények között,
illetve ott, ahol teljesen kézi erőre alapozzák az ültetést és az ápolási munkákat, el lehet érni a legkedvezőbb
tőszámot. A többi esetben a művelésmód különleges növényelrendezést kíván.
– Váz nélküli fólia alá például 160+20+20+20×18 cm-es sor- és tőtávolságot lehet javasolni, amely
hektáronként csak 100 ezer körüli növényt jelent.
– Korai szabadföldi és nyári termesztésben, gépi művelésű táblákon a szalagos sorelrendezés javasolható,
például 55+35+35+35×18–35 cm, amely 70–140 ezer db/ha növénysűrűségnek felel meg.
– Téli tárolásra való termesztéskor csak háromsoros szalagot alakítunk ki (80+40+40×35 cm = 54 ezer
növény/ha).
Állandó helyre vetéskor a sortávolság változatlan, de a tőtávolság a fele legyen, s a végleges állományt majd a
tőszámbeállításkor alakítjuk ki.
A túlzott besűrítés a korai időszakban a tenyészidő meghosszabbítása miatt sem gazdaságos.
Állandó helyre vetéskor a vetésidőt a technológiai változatok ismertetésénél leírtak szerint választjuk meg. A
vetés mélysége: 1,5–2 cm. A vetőmag mennyiségét a tenyészterület és a vetőmag használati értéke szabja meg.
Kétszeres magmennyiség, 0,70–1,6 kg/ha használata ajánlható. A növények 8–12 nap múlva kelnek ki.
Palántanevelése megegyezik a fejes káposztáéval. 1 g magból 150 db szép palánta nevelhető fel. Az 50 ezer
tő/ha növénysűrűséghez 0,35 kg, a 140 ezer tő/ha mennyiséghez 1,10 kg vetőmag szükséges.
A karalábé ültethető kézzel és géppel egyaránt, az ültetési mélységre még a többi káposztafélénél is jobban kell
ügyelni.
4.4.7. NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK
A kelés, illetve ültetés után néhány héttel esedékes az első talajporhanyítás, amelyeket a sekélyen gyökeresedő
karalábénál különös gonddal kell elvégezni. A kapálással mindenképpen késleltetjük a gumók kifejlődését, ezért
csak a legszükségesebb esetben végezzük el – például ha a terület gyomosodik, vagy ha a talaj az öntözéstől
tömődötté, levegőtlenné válik –, de akkor is csak néhány centiméter mélységben mozgatva meg a talajt.
A karalábét rendszeresen kell öntözni, mert különben csak későn, keveset és rossz minőségű árut terem.
Az öntözési normát a gyökeresedés mélységéhez mérve állapítjuk meg (eleinte 5–10 mm, majd 25–30 mm).
A korai termesztésben 5–6-szor (140–160 mm), a későiben 6–7-szer (200–250 mm) öntözzünk.
Amikor a gumók elérték a dió nagyságot, a talaj mindig legyen nyirkos.
A fejtrágyázást az előző fejezetekben leírtak szerint végezzük. Az állomány gyors tápanyagellátására néha
hatásos a lombtrágyázás is, amelyet 0,25%-os Wuxallal, Volldüngerrel vagy Mikramiddal végezhetünk el.
467
Created by XMLmind XSL-FO Converter.