Általános ismeretek

Libatopfélék
IV. 14,0 13,0 9,0 6,0 4,0
A szerves trágyát (ha adunk), foszfort és káliumot alaptrágyaként adjuk, és ősszel vagy nyáron az alaptalajműveléssel
egy időben és azonos mélységben juttatjuk a talajba. A kálium és a foszfor indítótrágyaként is
adható, ilyenkor csak kétharmadát használjuk alaptrágyaként.
A nitrogén majdnem mindig fejtrágya, kivételesen adható alap- és indítótrágyaként is. Fejtrágyaként a
tenyészidő első és második hónapjában juttatjuk ki.
3.4.4. TALAJMŰVELÉS
A cékla gomolytermése közepes méretű, a benne található magvak pedig aprók. A monogerm mag és a gomoly
egyaránt jó vetőágyat kíván.
A talajművelő eljárások és eszközök megválasztása talajtípustól, a gyomosság mértékétől és a szaporítás
időpontjától függ. Tavasszal vetve, elő-, illetve főterményként termesztve az előkészítés már az előző évben
megkezdődik. Az első művelet a tarlóhántás, amelynek eszköze lehet eke és tárcsa. Az elővetemény lekerülése
után azonnal el kell végezni, le kell zárni és ápolni kell. A hántást mélyszántás követi. Elvégezhető
szeptemberben, októberben és novemberben az erő- és a szántógép-kapacitástól függően. Lezárására csak akkor
kerül sor, ha már szeptemberben szántottunk.
A munka tavasszal simítózással, fogasolással és simítózással vagy tárcsázással és simítózással folytatódik, a
talajállapottól függően. Időpontja február vége, március eleje, ahogy a talajra rá lehet menni.
Másodterményként termesztve a talajművelés ugyanaz, mint az előbb említett. Kivétel azonban, hogy ennek
időpontja a nyár, itt az alap-talajművelés és a vetés előtti talaj-előkészítés gyorsan követik egymást.
3.4.5. SZAPORÍTÁS
A szaporítási mód minden esetben az állandó helyre vetés. Időpontja pedig a technológia függvénye.
Előterményként és főterményként termesztve mindig április közepén vetjük. Tekintettel a hőigényére, nem
szabad korábban vetni, később igen, ilyenkor a tervezett betakarítási idő a meghatározó, ugyanis a céklafajták
általában a századik napra válnak szedhetővé. Ennek megfelelően a vetés végső időpontja július közepe; a
lényeg az, hogy a cékla a fagyokig kifejlődjék. Ezért vetjük a másodterményként termesztett céklát a június 15.
és július 15. közötti időszakban.
A vetőmagmennyiséget annak használati értéke, a tervezett állománysűrűség és az határozza meg, hogy gomolyt
vagy monogerm magot vetünk-e. Gomoly esetén 12–16 kg/ha, monogerm mag használatakor pedig 6–8 kg/ha.
A vetést könnyíti, ha az utóbbi drazsírozott.
A művelési mód mindig síkművelés. Kivételes esetekben lehet ágyásos és bakhátas is. Az elrendezés soros,
esetleg szalagos és bakhátas műveléskor ritkán ikersoros. Soros vetésben elterjedt a művelőutas változat is. A
vetési mód mindig soros, itt nincs különösebb jelentősége a sávos vetésnek. A sortávolság általában 45 cm, a
szalagok (4 sor) közötti távolság pedig 50–60 cm. Művelőutas elrendezésben a művelőutak távolságát a
növényvédő gépek munkaszélessége határozza meg.
A vetés elvégezhető kézzel és géppel. A kézi vetés ma már csak házikerti módszer, mivel sokféle gép áll
rendelkezésünkre. Közülük a legjobbak a Nibex és a RAU-Exakta vetőgépek.
A vetés mélysége 2–3 cm, mélyre nem szabad vetni, mert a mag könnyen befullad.
3.4.6. ÖNTÖZÉS
Annak ellenére, hogy a cékla a száraz periódusokat jól bírja, az öntözés minőségjavító és terméstöbblethez
segítő hatása egyértelmű. Éppen ezért szükség van kelesztő és csapadékpótló öntözésre.
A kelesztő öntözés normája 5–10 mm. Tavasszal ritkán alkalmazzuk, nyáron gyakran. Kis intenzitású szórófejek
használatával a cserepesedést is elkerülhetjük.
A csapadékpótló öntözés normája 30–40 mm, két-három alkalommal. Az öntözési forduló hossza általában 30
nap. A tenyészidőben tehát havonként öntözni kell.
537
Created by XMLmind XSL-FO Converter.