Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
készítésének eszköze az ásó, a barázdáé az eke. Barázdás tároláskor a termény a mélyített barázdába kerül,
amelyet a következő barázda földjével takarnak. A folyóméterenként tárolható termény 25–40 kg.
• A prizmás tárolás nálunk az egyik legelterjedtebb módszer. Előnyei és hátrányai ugyanazok, mint az előző
módszernek. Így tárolhatók a gyökérfélék, a káposztafélék, esetleg a vöröshagyma.
A prizma szélessége 80–200 cm, a magassága 80–100 cm, a hossza 15–20 m között változhat. A szélesség a
tárolt terménynek és a szellőzők alkalmazásának a függvénye. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztával lehet a
legszélesebb prizmát készíteni. Ilyenkor nemcsak a prizma alatt húzódik szellőzőrács, hanem 2–3 cm-enként
szellőzőkürtőket is alkalmaznak. Egy folyóméteren – a prizma méretétől, a termény sűrűségétől függően – kb.
80–120 kg termény tárolható.
Néhány nap szikkasztás után a terményre 20 cm-es szalmaréteg, majd 4–5 nap múlva erre 5–10 cm-es földréteg
kerül. A gerincet a fagyokig csak szalmával takarják. Végleges, földdel való zárására és a földréteg vastagítására
csak a tél beállta előtt kerül sor. Ekkor a prizma belső hőmérséklete már 2–4 oC.
Fontos, hogy a prizmák a terület magasabb részein készüljenek és hossztengelyük É–D irányú legyen.
• A gúlás, szalmabálás tárolás az utóbbi időben kezdett elterjedni. Alkalmazható szabad földön, de fedett
színekben is. A termény e módszernél göngyölegbe (ládákba, konténerekbe), a göngyöleg pedig raklapokra
kerül. A raklapos anyagot úgy máglyázzák, hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek, mert később
így lehet a nyeregtetőt kialakítani. A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak, mert itt nem kell
tetőt kiképezni.
Egy-egy ilyen szabadföldi gúla 9 m széles, 5–6 m gerincmagasságú és 20–25 m hosszú. Az egy-egy gúlában
tárolható mennyiség – a termény sűrűségétől és a gúla vagy a szín méretétől függően – 250–500 t.
A takaróanyag szalmabála, amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. A bálaréteg egysoros (40–50 cm),
duplázására (80–100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor.
A tárolótéren belül ellenőrző, szellőztető- és közlekedőutakat alakítanak ki, így a termény bármikor
ellenőrizhető. E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható.
• Az önszellőzéses tárolás a termelt hő, a CO 2 és a pára következtében keletkező hőmérséklet- és parciális
nyomáskülönbségen alapul. Készülhet 250–500 t burgonya, illetve vöröshagyma tárolására.
A termény alatt, fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. Az alap bálarétegre rakodólapokat helyeznek, és
erre kerül a termény. A felső és alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát. Az alsó csatorna hátul, a
felső pedig elöl zárt. Az alsó szellőzőcsatornának oldalelágazásai is vannak, hogy az átszellőztetés tökéletesebb
legyen. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerpályája. A hatásfok mesterséges szellőztető
közbeiktatásával tovább növelhető. Mindezt még fóliával is borítják, amelynek a vázszerkezetét az oldalrögzítők
is erősítik.
• A kishalmos tárolási mód tulajdonképpen a prizmás tárolás továbbfejlesztése. Alapja egy 70 cm
oldalhosszúságú, egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű farács. A rács rései 2–3 cm szélesek. A halom alatti
80 m hosszú légcsatorna 2 m hosszú rácsokból készül. A tetejére fólia kerül úgy, hogy lenyúlása a két oldalra
40–40 cm. A terményt erre az alagútra helyezik. A halom alapszélessége 2,5 m, a gerincmagassága pedig 1,5 m.
A szigetelést 20–30 cm-es szalma- és ugyanilyen vastag földréteg képezi. A gerinc nyitott marad, csak
szalmával takarják. A szellőztetésre beépített ventilátorok a hajnali órákban (2–3 h ) addig működnek, amíg a
gerincnél a gőzjelenség meg nem szűnik. Az ismertetett méretű halomban 50–70 t gyökérféle tárolható.
• A nagyhalmos tárolási mód majdnem ugyanolyan, mint a kishalmos. A különbség főleg a méretekben van,
mert ezzel a módszerrel 250–500 t mennyiség is tárolható. Itt a padozat többnyire betonozott, de földes is lehet.
A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. Szigetelhető műanyag habbal (polisztirol) és szalmabálákkal.
Nálunk az utóbbit használják, amelyet a csapadék ellen fóliával védenek.
9.3.2. TÁROLÁS EGYSZERŰ LÉTESÍTMÉNYEKBEN
Ezek már általában stabil létesítmények, és az előzőeknél költségesebbek. Jellemzőjük még, hogy a legtöbb
esetben nem tárolásra készültek. Ide sorolhatók:
– a vermek,
163
Created by XMLmind XSL-FO Converter.