Általános ismeretek

Burgonyafélék
Mag. Sima felületű, lapított vese alakú. Ezermagtömege 5–7 g. Csírázóképességét 3–4 évig tartja meg.
2.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Fényigény. A paprika terméskötéséhez fajtánként változó küszöbérték feletti, 5000 lux körüli fényerősség és
12–14 óra vagy ennél hosszabb megvilágítástartam szükséges. A paprika fényigényét egy bizonyos, a fajtára
jellemző fényerő küszöbértéke alatt, bármilyen hosszú időtartamon sem lehet kielégíteni. Terméskötés csak a
fényerősség-küszöbérték felett következik be. A december 21-étől június 21-éig növekvő természetes
fényintenzitás miatt az egyes fajtákra jellemző fényigényküszöb különböző időpontokban teljesül, vagyis egy
azonosan korai időpontban elvetett fajtasorozat egyes fajtái különböző, a fényhiányos időszakban kényszerű
várakozással eltöltött időszakokkal arányos tenyészidő-hosszabbodást szenvednek. Az igen jó (már minden fajta
fényigény-küszöbértéke feletti) megvilágítottságú körülmények között is az egyes fajták tenyészideje eltérő,
függetlenül a fényhiány-érzékenységüktől. Az egyes fajták optimális fény- és egyéb viszonyok közötti
tenyészidő-különbségeit a genetikailag meghatározott eltérő fejlődési sebességük indokolja. A különböző fajták
konkrét esetben várható tenyészidejét tehát két genetikailag meghatározott, egymástól függetlenül kombinálódó
tenyészidő-komponens:
a) a fényhiány-érzékenység és
b) a fejlődési sebesség, valamint az ezek érvényesülését kialakító feltételek:
c) a vetésidő és
d) a termesztés helyének földrajzi szélessége
határozzák meg, ha az egyéb biológiai feltételek optimálisak.
A fejlődési sebességet az április eleji (optimális fényviszonyok közötti) vetéssel, a keléstől az első terméskötésig
mért napok számával jellemezzük. Ezt nettó (fényhiány-érzékenység miatt nem hosszabbodott) tenyészidőnek
nevezzük.
A fényhiány-érzékenységet a gyenge fényviszonyok között mért tenyészidő-hosszabbodás mértékével
jellemezzük; az október eleji vetésből (a mi földrajzi szélességünkön a legrosszabb fényviszonyok között) nevelt
növényeknek a nettó tenyészidőhöz viszonyított tenyészidő-hosszabbodását adjuk meg a nettó tenyészidő
százalékában.
Az október 1-jei vetéssel nevelt növények kelésétől az első kötések megjelenéséig mért időt bruttó
tenyészidőnek (téli tenyészidőnek) nevezzük (ami tehát a fejlődési sebességből következő nettó tenyészidőt s a
fényhiány-érzékenységből következő tenyészidő-hosszabbodást együttesen tartalmazza).
A gyakorlati termesztés számára nem a fényhiány-érzékenység százalékos adata, hanem a nettó és a bruttó
tenyészidő értéke használható. Az előzőekből következik, hogy az egyes fajták szabadföldi (optimális
fényviszonyok közötti) termesztésekor a fejlődési sebesség, vagyis a nettó tenyészidő tájékoztat a várható
koraiságról. A korai hajtatásban a fajtakiválasztáskor a bruttó tenyészidő adatai alapján kell döntenünk.
A 47. táblázatban megtalálhatóak az egyes paprikafajták nettó és bruttó tenyészidejének adatai.
47. táblázat - Paprikafajták és -törzsek tenyészidő-komponensei (Budatétény, 1975-
1984)
Fajták, törzsek
Nettó
tenyészidő
vagy
fejlődési
sebesség
Vizsgála
ti
évek
száma
Fajták, törzsek
Bruttó
tenyészidő
(okt. 1-jei
vetésnél)
(nap)
Vizsgála
ti
évek
száma
(ápr. 1-jei
vetésnél)
201
Created by XMLmind XSL-FO Converter.