Általános ismeretek

A zöldségtermesztés élettani alapjai
Jelentős szerepe van a hőmérsékletnek egyes zöldségfajok fejlődési szakaszainak kiváltásában, a vernalizáció
vagy jarovizáció folyamatában, amikor meghatározott időtartamú alacsony hőmérséklet szükséges a generatív
szervek kifejlődéséhez, a magszárképződéshez (pl. káposztafélék, gyökérzöldségfélék). Más fajokban (pl. retek,
fejes saláta, spenót) a magas hőmérséklet váltja ki a magszár képződését. A hőmérsékletnek a fejlődési
szakaszra gyakorolt hatása függ a nappal hosszúságától is. Vannak olyan fajok, amelyek csírázó mag állapotban,
mások palánta állapotukban esnek át a vernalizáción. A vernalizációs folyamatok ellenkező hőmérsékleti
kezeléssel megállíthatók, illetve egy bizonyos határig vissza is fordíthatók.
A hőmérséklet hatással van az egyes növényrészek arányára. Pl. hónapos retek hajtatásakor hőmérséklettel
szabályozható a lomb–gumó arány. Befolyásolja a formaképző folyamatokat is: magas hőmérsékleten a saláta
nem képez tömör fejet, a karalábégumó pedig megnyúlik.
A virágzó növények pollentömlő-fejlődése és ezen keresztül a megtermékenyülés is függ a hőmérséklettől, pl. a
paradicsom pollentömlőinek növekedése 20–25 oC-on négyszer gyorsabb, mint 10 oC-on. Alacsony
hőmérsékleten sok lehet a mag nélküli termés.
Az optimálisnál néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten nevelt növények tenyészideje megnő, de nagyobb
terméshozamra képesek, mint az optimális hőmérséklet fölött nevelt növények.
Az egylaki váltivarú növényeken a hőmérséklet növelése a hímvirágok arányának növekedését idézheti elő.
A hőmérséklet hatással van a kórokozók és a kártevők fellépésére, károsító hatására is. A növények ellenálló
képessége optimális hőmérsékleten a legnagyobb. A vírussal fertőzött növények megbetegedése szélsőséges
hőmérsékleten a leggyakoribb. A vetőmag magas hőmérsékletű kezelése (pl. uborkánál 70 oC) inaktiválhatja a
vírusokat.
A növények tápanyag- és vízfelvételének ütemét, valamint a gyökerek növekedését befolyásolja a talaj
hőmérséklete, ezért arra külön figyelmet kell fordítani (23. ábra). Különösen jelentős a talajhőmérséklet a kelés
idején, mert meghatározza annak sebességét. A talaj hőmérséklete befolyásolja a tenyészidő hosszát és a
terméshozamot egyaránt (24. ábra). A talaj hőmérsékletének 10 oC-os növelése a növények vízfogyasztását
megkétszerezheti az optimum alatti tartományban. A kabakos növények 2–4 oC talajhőmérséklet alatt már alig
képesek vizet felvenni, a paprika gyökérképződése 15 oC-nál hidegebb talajban erősen korlátozott. Optimális
hőmérsékletű talajból a növények megfelelő mennyiségű tápanyagot képesek felvenni (25. ábra). Az alacsony
talajhőmérséklet főleg a fiatal növények foszforfelvételét hátráltatja. Nemcsak a talaj abszolút hőmérséklete,
hanem a légtérhez viszonyított hőmérséklete is fontos. A levegőnél sokkal hidegebb talajban nem képes a
növény a transzspirációhoz elegendő vizet felvenni.
23. ábra - A talajhőmérséklet hatása a póréhagymára (WENDT nyomán 1980)
42
Created by XMLmind XSL-FO Converter.