Általános ismeretek

Burgonyafélék
A nitrogénműtrágya kétharmadát ültetéskor, egyharmadát keléskor juttassuk ki, a foszfor-, valamint a
káliumműtrágya kétharmad részét az őszi mélyszántással, a fennmaradó részt a tavaszi talaj-előkészítéssel kell a
talajba dolgozni.
A nitrogén pótlására meszes talajokon a 34%-os ammónium-nitrát, mészben szegény talajokon a 25%-os
mészammonsalétrom javasolt. A foszforigényt 20%-os szuperfoszfáttal elégíthetjük ki. A káliumtartalmú
műtrágyák közül a szulfát típusúak a megfelelőek (pl. kénsavas káli). A kálisót a burgonya klórérzékenysége
miatt, a nitrát típusúakat magas áruk miatt nem célszerű használni.
5.3. Fajták
A korai szabadföldi és a hajtatott burgonya termőterülete a szabadföldiéhez képest csekély, ezért elsősorban
olyan fajtákat használnak, amelyeket a szántóföldön is termesztenek.
Ezek közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek a koraiság, a nagy hozam, a megfelelő színű gumóhéj és
gumóhús, a jó étkezési minőség követelményeinek megfelelnek. A magyar fogyasztók gyakorlatilag csak a piros
héjú fajtákat keresik. A jelenlegi fajták közül főleg a Cleopatrával találkozunk a korai termesztésben,
helyenként a Desirét is használják. Kedvező, ha kevés (tövenként 8–12 db) gumót köt, és azokat rövid idő alatt
növeli nagyra.
5.4. Korai szabadföldi termesztés
A terület kiválasztásakor a már leírt szempontok mellett jó, ha az öntözés lehetősége adott.
A gumók előcsíráztatása 10–15 nappal korábbi szedést tesz lehetővé. Ez a művelet 12–14 oC-on 5–7 hétig tart.
Csak teljes fényen történő csíráztatás mellett számíthatunk edzett, erős csírákra. A sötétben fejlődött csírák túl
hosszúak, törékenyek, ültetéskor letörnek. Ennek következménye a gumófejlődés késése vagy a tőhiányos kelés.
A burgonya előhajtatását a gumók fénykezelésének is nevezik. A gumókat rekeszekbe rakjuk, és úgy helyezzük
el a hajtatóhelyiségben, hogy azokat minden oldalról egyenletesen érje a fény. A rekeszeket az egyenletes
megvilágítás érdekében az előhajtatás ideje alatt egyszer-kétszer át is rakhatjuk. Így a vetés idejére 2–3 cm
hosszú, zömök, egészséges csírákkal rendelkező gumókat kapunk.
A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható. Egyszerű beruházással – függőlegesen mozgatható fénycsövek
felszerelésével – raktárakból, jól szellőző pincékből a burgonya előcsíráztatásához megfelelő helyiségeket
alakíthatunk ki. A fénycsövekkel naponta 8 órán át világítunk, miközben függőleges irányban 3–4-szer
változtatjuk helyzetüket, úgy, hogy az egymásra rakott ládákban a gumók egyenlő fényt kapjanak. A
fénykezelést a csírák 4–5 mm-es hosszúságánál kell kezdeni. A módszer előnye, hogy az egyenletes
csíraképződéshez nem szükséges a ládákat mozgatni.
Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük. A ládában egy sorban
elhelyezett csírás gumókat 7–10 nappal a kiültetés előtt 3–4 cm vastagon tőzeggel, komposzttal vagy földdel
takarjuk. A műveletet beöntözés kövesse.
Az előgyökereztetett gumók gépi ültetése megoldatlan, ezért csak ott szabad a módszerrel próbálkozni, ahol
elegendő kézi munka áll rendelkezésre (69. táblázat).
69. táblázat - Az előcsíráztatás és a gyökereztetés hatása a burgonya termésére (t/ha)
Ültetési anyag 70 82 94
nap után kiszedett
burgonya
Nem előcsíráztatott gumó 3,34 10,14 17,17
Szokásos módszerrel előcsíráztatott gumó 8,87 13,83 23,55
Mesterséges fénnyel előcsíráztatott gumó 10,07 20,18 24,30
259
Created by XMLmind XSL-FO Converter.