Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
– a faj- és fajtaazonosság,
– tisztaság,
– csírázóképesség és csírázási erély,
– ezermagtömeg,
– osztályozottság,
– víztartalom,
– egészségi állapot.
A felsorolt tulajdonságokat – a faj- és fajtatisztaságot kivéve – laboratóriumban vizsgálják a vetőmagtételből
vett szabványmintákból.
A faj- és fajtaazonosságot (fajtatisztaságot) még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék
alkalmával, illetve utólag, a kész vetőmag szántóföldi kitermesztésével ellenőrzik. Néhány faj egyes fajtái
bizonyos kémiai és fizikai módszerekkel vetőmagmintából is meghatározhatók.
A vetőmag tisztaságán az ép, fajtaazonos magvak tömegszázalékát értjük. A tisztasági vizsgálat során nemcsak
a tiszta anyag részarányát állapítják meg, hanem az idegen kultúr- és gyommagvakat, továbbá a hulladék (törött,
sérült mag, föld stb.) mennyiségét is meghatározzák. Az előforduló karantén gyommag (pl. arankamag) a
vetőmagtétel újratisztítását, vagy ha az nem lehetséges, kizárását vonja maga után.
Csírázóképességen a szabványban meghatározott (laboratóriumi) körülmények között megadott időn belül
fejlődött, normális, egészséges, ép csíranövények darabszázalékát értjük. A vizsgálatkor el kel különíteni a
beteg, törött, abnormális (pl. nincs gyököcskéje) csírákat, mert ezek csak látszólagos állapotot tükröznek, a
szántóföldön nem fejlődhet belőlük egészséges növény. Van olyan vizsgálati eljárás (pl. a Cold-teszt), amelyben
a szántóföldi körülményekhez hasonló környezeti feltételeket teremtenek a csírázó vetőmagmintának, így a
vetéshez szükséges magmennyiség meghatározásához jobban használható értéket kapunk.
A csírázási erély a csírázás gyorsaságának a mérőszáma, a csírázóképesség-vizsgálat határnapjánál rövidebb idő
alatt (az erély napjáig) kifejlődött csírák darabszázaléka. A jobb csírázási erély erőteljesebb kezdeti fejlődést és
nagyobb teljesítőképességet ígér.
Ezt a mutatót az újabb szabványok a vetőmagtétel minősítésekor nem használják.
Gyors, bár a csíráztatási próbát teljesen nem helyettesítő eljárások a különféle életképességi vizsgálatok,
amelyek során az előáztatott, kipreparált embriót pl. 2,3,5-trifenil-tetrazolium-klorid-oldatba helyezik. Ez az élő
(lélegző) részeken pirosra színeződik, s így jelzi a csírázóképesség elvi lehetőségét.
Más eljárások is ismeretesek a csírázókképesség meghatározására, pl. a CO 2-termelés vagy az elektromos
vezetőképesség mérése alapján.
Az ezermagtömeget grammban fejezzük ki. Sok fajnál tapasztalható, hogy a nagyobb magvak nagyobb
teljesítményű növényegyedeket eredményeznek. Az ezermagtömeg ismerete a vetőmagmennyiség-számításhoz
elengedhetetlen.
Az osztályozottság azt mutatja meg, hogy a vetőmagtétel hány tömegszázaléka esik a megadott határértékek
(vetőmagátmérő vagy ezermagtömeg) közé. A legtöbb faj azonos méretű magból kelt növényegyedeinek
fejlődési ideje, termésmennyisége kiegyenlítettebb. A vetőmagtétel osztályozottsága, kalibráltsága ezért
különösen ott fontos, ahol követelmény az egyszerre érés (pl. a vegetatív részükért termesztett fajok
hajtatásában vagy szabad földön, egymenetes betakarítás esetén).
A vetőmag víztartalmának ismerete két ok miatt is fontos:
– a vetőmag értékesítésekor a légszáraz állapotra (12–14% víztartalom) visszaszámolva számolnak el;
– raktározásra ugyancsak légszáraz állapotban kerülhet sor.
116
Created by XMLmind XSL-FO Converter.