Általános ismeretek

Burgonyafélék
A magyar – nemzetközi mércével különlegességeknek minősülő – fajtákon kívül a világon legismertebb két
paprikakategória a bolcky és a Lamuyo típus. A blocky sötétzöld színű, hosszúság/szélesség termésindexe 1,0
körüli, tehát „kocka” (blocky) alakú. Legrégibb fajtája a California Wonder. A Lamuyo típusok az előzőnél is
nagyobbak, hosszabbak, termésindexük 1,5–2,0 körüli, nevüket az első ilyen francia F 1 hibridről kapták.
2.3. Szabadföldi termesztés
2.3.1. AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
A régi, hagyományos paprikatermőtájak nemcsak a jó klimatikus tényezők következtében alakultak ki,
közgazdasági és tradicionális szempontok is hatottak. Ma, különösen a hajtatás, a hosszú tartamú termesztés
jelentős térhódításával, közgazdasági térképünk átrajzolódásával elmosódtak a termőtájak közötti határok.
A klimatikus tényezők figyelembevételével szabadföldi étkezésipaprika-termesztésre alkalmas az ország
Fonyód–Budapest–Nyíregyháza vonaltól délre eső része (a domb- és hegyvidékek kivételével), valamint a
Kisalföld. Ezen a területen különösen alkalmas az Alföld Kecskemét–Debrecen vonaltól délre eső része.
Magyarországon a paprikatermesztés legkritikusabb klimatikus tényezője a hőmérséklet. A nagy hőigényű
paprika jó termésének előfeltétele a nyári félévben (áprilistól szeptemberig) 3000 oC feletti hőösszeg, 1400-nál
több napsütéses óra. A csapadék és a hőmérséklet értékei közötti negatív korreláció miatt olyan vidékek, illetve
azok az évek jók a paprikának, ahol, illetve amikor a nyári félévben lehulló természetes csapadék mennyisége
nem éri el a 400 mm-t.
A paprikának legmegfelelőbbek a középkötött mezőségi talajok. Ezt tudva is megkockáztathatjuk a kijelentést,
hogy ha a növény melegigénye kielégített (pl. fóliaházban), a víz és a tápanyag káros ingadozások nélkül (a talaj
szervesanyag-készletének emelésével), optimáis szinten rendelkezésére áll, a paprika – eltekintve extrém
szélsőségektől – minden talajon termeszthető. Laza homok-, kötött, agyagos erdőtalaj, még a köves talajok is
egyaránt jók lehetnek, a művelés szempontjai a döntőek.
Nem alkalmasak paprikatermesztésre a savanyú (tőzeg-) és a nagy sókoncentrációjú talajok.
2.3.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE
A paprika talajuntságra hajlamos növény. A talajuntság a növény anyagcseretermékeinek a fölhalmozódására,
az azonos jellegű anyagfelhasználásra, kulmináló növény-egészségügyi problémákra vezethető vissza.
Kivédésére két módszer ajánlható:
1. A talaj másodévenkénti átmosása (250–300 mm víz egy nap alatt), másodévenkénti fertőtlenítése, évenkénti
nagy adagú szervestrágyázása (20 kg/m 2 fölött).
2. Növényváltás 4 éves forgóval.
Szabadföldi termesztésben csak a növényváltás javasolható.
Az összes szempont figyelembevételével arra a következtetésre kell jutnunk, hogy üzemi méretű paprikatáblán
egyetlen számba vehető elővetemény van, a kalászosok.
Nem jó elővetemények:
216
Created by XMLmind XSL-FO Converter.