Általános ismeretek

Burgonyafélék
A szárítás vizes öblítést követően centrifugálással kezdődik, majd 36–38 oC-on állítják be a mag 14%-os
víztartalmát.
Meg kell jegyezni, hogy a jobb minőségű vetőmag kinyerése végett a vetőmagcégek mind a használt gépeket,
mind a műveleteket folyamatosan korszerűsítik.
A szárítás során kissé összetapadt magokat szitán átdörzsölik, majd rostaszelelővel tisztítják.
A magtermelés mennyisége fajtánként eltérő. A nagy bogyójú, sokrekeszű fajtákból 2–3,5 ezrelék, a 2–3
rekeszű fajtákból 4–6 ezrelék, a kemény vagy hosszúkás típusúakból 1,2–2 ezrelék a magkihozatal.
A fémzárolt vetőmag részletes minőségi követelményeit szabvány rögzíti.
2. Étkezési paprika
(Capsicum annuum L.)
2.1. A termesztés jelentősége
Az étkezési paprikát nem sorolják a világ élelmezésében fontos növények közé, de még jelentős
zöldségnövénynek sem mondható. Magyarországon, Közép-Európa magyarok lakta területein és – innen
elterjedve – más vidékein is az étkezési paprika néptáplálkozási cikknek számít.
Jellegzetesen magyarnak tekinthető:
– a fehér termésszínű típusok döntő többsége a termelésben,
– a termelt típusok igen gyors fejlődési sebessége,
– a nagy (10 kg feletti) egy főre jutó fogyasztás,
– a nyers paprika szerepe az étkezésben.
Különösen figyelemreméltó, hogy az étkezési paprika magyar specialitásának és kiemelkedő szerepének
kialakulásához rövid 100 évre volt szükség. Igaz, hogy a KOLUMBUSZ KRISTÓF hajóján 1494-ben DIEGO
CHANCA hajóorvos által Európába hozott paprika már 1570-ben ZRÍNYI MIKLÓS nevelőanyja, SZÉCHY
MARGIT kertjében is ismert volt, majd ezt követően fűszerpaprikaként a hosszú, hegyes típus óriási karriert
futott be Magyarországon, mégis, az „étkezési paprika”-típusok a 19. század végéig ismeretlenek voltak nálunk.
Az első nagy bogyójú (Kalinkói, Várnai), paradicsom alakú és kosszarvú típusokat a török megszállás elől
Magyarországra települt bolgár kertészek hozták be a 19. században. Az étkezési paprikát a bolgárok az
akkoriban forradalmian új és igen jól kidolgozott technológiával együtt maguk terjesztették el az országban, a
bolgár termesztés igen sok akkori elemét a mai napig őrzik a magyar termesztési módszerek.
2.1.1. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
A mintegy 200 ezer tonna évi összterméssel Magyarország a világ tíz legnagyobb termelője között van. Nálunk
nagyságrendileg több paprikát Kína termel, őt pedig Nigéria követi a világranglistán. Mindkét országban igen
kicsik a termésátlagok, s speciális, többségükben apró termésű paprikákat termelnek. A legmagasabb
termesztési színvonalat Hollandia és Olaszország érte el. Hollandiában 10 hónapig tartó hajtatással 15–20 kg/m 2
termést takarítanak be, Olaszországban a szabadföldi országos termésátlag 24 t/ha. Nálunk a legnagyobb – 12–
15 kg/m 2 – termésátlagokat a 7–8 hónapos, ún. hosszú tartamú termesztéssel érik el, a szabadföldi országos
átlagtermés 12 t/ha körül van. Tudnunk kell azonban, hogy ahogyan Nigéria kis termésátlagaiból – az óriási
fajtaeltérések miatt – nem következtethetünk a technológia elmaradottságára, ugyanúgy a magyar fehér fajták
különleges igényessége sem teszi lehetővé az összehasonlítást az olasz termesztési eredményekkel.
A Magyarországon megtermelt évi 200 ezer tonna étkezési paprikából:
tartósításra kerül 85 ezer tonna
(43%),
197
Created by XMLmind XSL-FO Converter.