03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Termesztéstechnikai munkák<br />

A sok hő, a magas hőmérséklet szintén károsodást okozhat. Rosszabb lesz a kötődés, és égési foltok<br />

keletkezhetnek a száron, a termésen. A magas hőmérsékleten rosszul termékenyülő növényeket korábban kell<br />

vetni, ültetni, hogy a nyári nagy meleget és az ezzel együtt járó páraszegénységet elkerüljék.<br />

A napégés elkerülése a helyes fajtakiválasztás függvénye. Olyan vidéken, ahol erős a közvetlen sugárzás,<br />

magasabb, dúsabb lombú fajtákat kell termeszteni (paprika, paradicsom). Eredményre vezethet az is, ha ilyen<br />

helyeken a paprika csüngő termésű változatait termesztjük.<br />

• A levegő szintén fontos élettényező. A termesztés során gondot okozhat összetételének változása és mozgása.<br />

Az összetételének nagy szerepe van a hajtatásban, a gombatermesztésben és a tárolásban, de változása gondot<br />

okozhat a szabadföldi termesztésben is.<br />

Összetevői közül meghatározó az oxigén mennyisége. Ha kevés, az is baj, ha sok, az is. Hiánya a hajtatásban és<br />

a gombatermesztésben (a gombák termő időszakában) jelenthet nehézséget.<br />

A sok vagy normál mennyiségű oxigén a tárolásban káros. A tárolt termény a tárolás alatt is él, lélegzik. A<br />

légzés tömegcsökkenést idéz elő, ezért lassítani kell. Ennek egyik módszere, ha csökkentjük a levegő<br />

oxigéntartalmát, azaz növeljük annak CO 2- vagy nitrogéntartalmát.<br />

A CO 2-koncentráció növekedése hasznos a hajtatásban, a gombatermesztésben (az átszövetési időszakban) és a<br />

tárolásban, a CO 2-koncentráció a CO 2-trágyázással növelhető.<br />

Káros lehet a nagy CO 2-koncentráció a gombák termő időszakában és a növények talajában, ahol gátolja a<br />

gyökérlégzést. Az előző esetben szellőztetünk, az utóbbiban pedig a talaj felső rétegét porhanyítjuk, azaz itt is<br />

szellőztetünk.<br />

Sok gondot okozhat, ha növekszik a levegő ammónia- és kén-dioxid-tartalma. Az előző 0,1%-os, az utóbbi<br />

pedig már 0,001–0,002%-os töménységben is károsít. Óvakodni kell tehát a túlzott szervesanyag-használattól és<br />

a káros füstgázoktól. A védekezés megelőzés vagy alapos szellőztetés.<br />

Az elmondottakon kívül a levegő még sok kormot és port is tartalmazhat. Ezek a növényekre és a létesítmények<br />

fényáteresztő felületére rakódva közvetlen vagy közvetett módon csökkentik a fotoszintézist. A kártétel az<br />

ipartelek környékén gyakori (pl. DCM). Ilyen területekre tehát nem szabad hajtató-, palántanevelő<br />

létesítményeket telepíteni, vagy gyakrabban kell a fényáteresztő felületeket tisztítani. A szabadban lévő<br />

növényeken ebben az esetben csak a gyakori, kis mennyiségű (esőszerű) öntözés segít.<br />

A szél, a levegő mozgása szintén káros lehet. A károsítás mértéke függ a szél sebességétől. Az enyhe szél (5<br />

km/h) még hasznos. Segíti a megporzást, a gáz- és hőcserét.<br />

A közepes erősségű szél (5–40 km/h) már káros. Fokozza a transzspirációt, szárítja a talajfelszínt, és zavarja az<br />

esőztető öntözést. A 40 km/h vagy ennél nagyobb sebességű szelek, viharok már kimondottan károsak.<br />

Kártételük az erózió, a homokverés, a szélverés, de kárt tehet a termesztőlétesítményekben is.<br />

Ellene szélfogókkal, mezővédő erdősávokkal védekezhetünk. Védelmet jelent a kulisszás vetés is. A mezővédő<br />

erdősávok hasznosak, de arra vigyázni kell, hogy csak a szükséges területet foglalják el. Többszintesek legyenek<br />

(cserje, fa) és értékes fafajok alkossák.<br />

A kulisszás vetés növényei mindig magasabb növésűek. Ilyenek: a kukorica, a cirok, a rozs, esetleg a kender.<br />

Ezek megfelelő védelmet nyújtanak a homokverés, a szél szárító és bizonyos mértékig a növényt mechanikailag<br />

károsító hatása ellen is.<br />

Laza homokon segíthet még az öntözés, ugyanis a nedves homokot a szél nehezebben mozgatja.<br />

7.1.2. A TALAJJAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK<br />

E témakörbe sorolható a növényápoló talajművelés, a töltögetés és a talajtakarás.<br />

• A növényápoló talajművelés célja a talaj lazítása, a gyomok irtása és kivételes esetben a talaj tömörítése. Ide<br />

tartozik a boronálás, a kapálás vagy kultivátorozás és a hengerezés.<br />

A boronálás sekély talajművelés. A művelési mélység a boronatípus függvénye, általában 4–15 cm között<br />

változhat. Inkább talaj-előkészítő eljárás, a növényápolásban csak ritkán alkalmazható. A célja a lazítás mellett a<br />

145<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!