03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Termesztéstechnikai munkák<br />

különbséget jelent a kultúrnövény szaporítási módja és magmérete. Ezen az alapon az apró magvú növények,<br />

továbbá a nagy magvú és a palántázott növények talaj-előkészítését is megkülönböztetjük.<br />

• A kora tavaszi vetésű (március hó) növények talaj-előkészítése az őszi szántás elegyengetését vagy sekély<br />

porhanyítását kívánja. Ez a feladat legtöbbször fogas boronával oldható meg. Apró magvú növények számára a<br />

tömörített magágy kialakítása végett hengerezni kell (sima hengerrel).<br />

• A késő tavaszi vetésű (április–május) növények vetésidejére a talaj kigyomosodik, ezért a gyomosodás<br />

mértékétől függően egyszer vagy kétszer porhanyító talajművelő eszközt kell járatni. Az utolsó porhanyítás a<br />

vetést megelőző napokra essék. Porhanyításra a kombinátor a legjobb, de fogas boronával kapcsolt tárcsa és<br />

kultivátor is megfelelő munkát végez. Az ismételt porhanyítások mélysége kismértékben változhat. Az utolsóé a<br />

vetés, illetve a palántaültetés mélységével egyezzék meg. Mélyebb lazítás esetén a laza talajba kerülő magvak<br />

vízhiány miatt lassabban kelnek.<br />

• A nyári vetésű növények talaj-előkészítése általában nyári szántáshoz kapcsolódik. A talaj-előkészítés módját<br />

a nyári szántás és a másodtermény vetésideje között lévő időtartam, valamint a talaj nedvességtartalma és<br />

kötöttsége határozza meg. Szántást követő azonnali vetés esetén az alapművelés elmunkálása és a vetés előtti<br />

talaj-előkészítés egybeolvad. Hosszabb talajművelési időszak esetén a porhanyítást és a gyomirtást a vetés előtt<br />

meg kell ismételni. Különösen nagy feladatot jelent a nyári vetőágy előkészítése kötött talajon, öntözés nélküli<br />

termesztésben, ahol megfelelően tömörített magágy csak a rögök több menetben való felaprításával, ismételt<br />

talajművelő munkákkal (tárcsázás, rögtörő vagy gyűrűs hengerezés) alakítható ki.<br />

• Az őszi vetésű növények (áttelelő zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítésének két változata alakult ki.<br />

Egyik esetben a vetés előtti talaj-előkészítő munkák a nyári szántás alapműveletéhez csatlakoznak. A nyári<br />

szántáson kikelő gyomnövényeket porhanyító talajművelő eszközökkel kell kiművelni, a vetést megelőző<br />

napokban pedig porhanyító-, egyengetőeszközökkel (tárcsa és fogas borona) kell a magágyat előkészíteni.<br />

Száraz időjárásban és apró magvak (pl. áttelelő spenót) vetésekor simahengerezés is szükségesség válik.<br />

Az őszi vetésű növények magágya nyári szántás nélkül, kizárólag tárcsás talajművelő eszközökkel is<br />

előkészíthető. Ilyenkor a kevés tarlómaradványt visszahagyó elővetemény (korai burgonya, kalászos gabona)<br />

után 3-4-szer ismételt és egy mélyebbre hatoló tárcsázással vagy ásóboronával érhető el a kellő mélységű,<br />

biológiailag is beérett vetőágy. A tárcsázások után a talaj lezárására itt is fogas boronát vagy hengert kell járatni<br />

a talaj nedvességtartalmától függően. A talajművelésnek ezt a változatát tárcsás talaj-előkészítésnek nevezzük.<br />

2.3.3. NÖVÉNYÁPOLÓ TALAJMŰVELÉS<br />

A növényápoló talajművelés a tenyészidő folyamán végzett munkákat foglalja magában. Ezeknek jellemzése az<br />

Ápolási munkák c. fejezet feladata.<br />

A talajművelési rendszereket az irodalom egyéb jellemzőik alapján is elnevezheti (vagy csoportosíthatja). A<br />

talajművelési rendszerek elnevezhetők a megmunkált talaj típusa szerint is. Eszerint ismeretes a homok-, a<br />

tőzeg-, a savanyú erdő- stb. talajok talajművelési rendszere.<br />

Gyakran a termesztett növényekről nevezik el a talajművelési rendszert (pl. paradicsom, spárga, torma stb.<br />

talajművelési rendszere).<br />

A megművelt talajréteg vastagsága alapján megkülönböztethető a talaj mélyművelési és sekélyművelési<br />

rendszere.<br />

A használt talajművelő eszközök szerint eke nélküli és ekés talajművelési rendszerről beszélünk. E csoportba<br />

sorolható a minimális művelés (minimum tillage) rendszere is. Ebben az esetben a művelő gépek kapcsolásával<br />

vagy a műveletek csökkentésével igyekszünk a talajművelés költségeit mérsékelni és a művelések káros<br />

mechanikai és biológiai hatásait minimálisra szorítani.<br />

A műveletek számának csökkentéséhez a gyomirtó vegyszerek használata ad segítséget, a műveletek<br />

összekapcsolásához azonban új gépek bevezetésére van szükség. A gyakorlatban e törekvés első eredményeként<br />

jelentek meg a kombinált magágy-előkészítő gépek (kombinátorok).<br />

3. Öntözés<br />

3.1. Az öntözés jelentősége és célja<br />

100<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!