Általános ismeretek

Hüvelyesek
A tél alá vetett borsó csak szélsőségesen száraz évjáratokban kíván öntözést.
A kisüzemi szabadföldi nyári vetések csak öntözéssel adnak elfogadható terméseredményt.
1.4.8. EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK
A borsó jó fejlődésének előfeltétele a gyommentes talaj. Üzemi termesztésben e célt vegyszeres gyomirtással
elérik.
A technológia hibájából vagy más okból előadódhat, hogy a hagyományos mechanikai gyomirtásra is sor kerül.
A kikelt borsót sűrű soros vetésben 3–4 leveles fejlettségtől 6–8 leveles korig (amíg „elfér” a fogas alatt)
fogasolhatjuk. A fogassal a kelő gyomokat elkeverjük, a talajt levegősebbé, lazábbá tesszük.
Házikerti termesztésben a széles sortávolságra vetett borsót a tenyészidőben kétszer-háromszor, igény szerint,
kapáljuk.
A borsótábla gyommentesen tartásával javítjuk a növények víz- és tápanyagellátását, hátráltatjuk a levéltetű és a
lisztharmat fellépését, növeljük a növények egyedi teljesítőképességét és könnyítjük a betakarítást.
1.4.9. BETAKARÍTÁS
A borsószemek minőségi és mennyiségi jellemzői az érés folyamán állandóan változnak. A borsót optimális
érettségi fokon kell betakarítani, mert csak így nyerhet a feldolgozó ipar jó minőségű nyersanyagot. Ezt az
optimális érettségi állapotot a borsó 1–2 napig tartja. Betakarítását napi ütemezéssel, jó szervezéssel, jó
minőségben, minimális szemveszteséggel kell végeznünk.
Az aratási időpont megállapítása. A feldolgozó ipar részére termelt zöldborsó legfontosabb minőségi
értékmérője a zsengeség. A zsengeséget a gyakorlatban a konzervipar finométerrel, a hűtőipar és a nemzetközi
gyakorlat tenderométerrel határozza meg. Mindkét műszer azonos elvek alapján működik, a tartályba helyezett
zöld borsószemeken áthaladó pálcikák áthatolásához szükséges erőt méri és fokban jelzi. Az objektív
zsengeségmeghatározó műszerek eredményei átszámíthatók. A zsengeséget finomértékfokban (F°) vagy
tenderométerfokban (T°) jelöljük. 1 F° = 3 T°-kal.
A szem zsengesége alapján három minőségi osztályba soroljuk a borsót:
– 45 F°-ig kiváló,
– 45,1–55 F°-ig I. osztályú,
– 55,1–63 F°-ig II. osztályú.
Szoros összefüggés található a zöldborsó zsengesége és a zöldborsóban képződő keményítőszerű anyagok
között is. (N = 0,93.) 1 F°-ra megközelítőleg 0,35% keményítőtartalom-növekedés esik. A 40 F° zöldborsóban
14%, az 50 F°-ban már 18% keményítőszerű anyag található. A F° emelkedésével nem szabályosan növekszik a
keményítőtartalom.
A feldolgozó ipar 35–50 F°-ú nyersanyagot igényel. A túl zsenge (35 F° alatti) borsó csak nagy veszteséggel
takarítható be, mert a zsenge szemeket szétkeni a gép.
A borsó tömege az érés folyamán egy ideig fokozatosan nő (kétnaponként kb. 0,7 t/ha), a zsengesége
(minősége) pedig romlik (kétnaponként kb. 8 F°). A cukor gyorsan átalakul keményítővé.
Arra kell tehát a termesztőnek törekednie, hogy a betakarítást akkor kezdje, amikor az adott fajta elérte a rá
jellemző legnagyobb tömeget, de a minősége a feldolgozó ipar igényének megfelel.
A kisüzemi, házikerti termesztésben a zöldborsót akkor szedjük, amikor a hüvelyben a szemek fajtára jellemző
méretre kifejlődnek, még zsengék. A különböző nóduszokon fejlődő hüvelyek különböző időben érik el a
gazdasági érettséget, ezért 2–3-szori szedést is tervezhetünk. Egy fő naponta kb. 50–70 kg hüvelyes zöldborsót
tud leszedni.
A borsóbetakarítás és -cséplés technológiájának folyamatát tekintve ismert
340
Created by XMLmind XSL-FO Converter.