Általános ismeretek

Fészkesvirágúak
szárazanyag-tartalmuk. (A nemzetközi szakirodalom ettől lényegesen eltérő mérési adatokat is közöl – 3–3,5
kg/t nitrogén; 1,2–3 kg/t foszfor és 4–9 kg/t kálium –, de hazai vizsgálataink a szabadföldi salátánál, többéves
vizsgálati sorozatban, az említett értékeket adták).
A levélzöldségféléknek különösen fontos tápelemük a nitrogén. A nagy zöldtömeg elsősorban ebből a
tápelemből épül fel, hiánya pedig gyorsan és szembetűnő módon jelentkezik. A külső, idősebb levelek
halványak maradnak, súlyosabb esetben elsárgulnak, a klorotikus tünetek a levél széle irányából a levélnyél felé
húzódnak. Az erek közti levélszövet a kisebb hajszálerekkel együtt, egyszerre sárgul meg.
A saláta sem kifejezetten foszforigényes növény. Súlyos hiánya viszont jól felismerhető tüneteket vált ki. Az
alsó levelek – szemben a nitrogénhiánnyal – előbb sötétzöld, majd később barnászöld, vöröseszöld
elszíneződésűek. A növény igen fejletlen, növekedésben erősen visszamarad, gyökérzete csökött. A tünetek
fokozatosan átterjednek a fiatalabb levelekre.
A káliumhiány tünetei a nitrogénéhez és a foszforéhoz hasonlóan az idősebb leveleken jelentkeznek először
sárgulás formájában. A nitrogénhiánytól jól megkülönböztethető azáltal, hogy maguk a főerek sokáig zöldek
maradnak, miközben az erek közötti szövetek kisárgulnak, esetleg a levél széle irányából már száradni is
kezdenek.
A magnézium hiánya rendszerint csak az idősebb leveleken figyelhető meg. Könnyen összetéveszthető a
káliumhiánnyal. Attól abban tér el, hogy nem sárgás, hanem idővel narancssárga, vöröses az erek közötti beteg
szövet. Súlyos hiány esetén, erős növekedéskor a fiatalabb leveleken is jelentkezhet a kórkép.
A saláta élettani betegségei közül nagyon sok a mészellátás hiányával van összefüggésben. Gyakran nem a talaj
csekély kalciumtartalma okozza a mészhiányt, hanem a felvétele körüli zavarok (pl. túl nagy káliumtartalom,
nagy sókoncentráció, párologtatáskor fellépő zavarok stb.). A mészhiány a fiatal leveleken mutatkozik először,
majd átterjed az idősebb levelekre. A levél szélén szabálytalan alakú, barnásszürke léziók alakulnak ki, amelyek
fokozatosan terebélyesednek, végül összenőnek. Az elhalt levélszövet szürkészöld, de megfigyelhetők kisebb
antociános elszíneződések is. A lassuló, esetleg teljesen leálló növekedés legjobban a fiatal – rendszerint
valamivel sötétebb és hólyagosabb – leveleken érzékelhető. Egyes megfigyelések szerint a mészhiány elősegíti a
botritisz terjedését.
121. táblázat - Tápanyagtartalom egészséges és hiányt vagy mérgezési szimptómákat
mutató salátanövények fejének szárazanyagában
Tápelem Egészséges Hiány
Nitrogén
– összes N
(g/kg)
– NO 3–N
(g/kg)
határok közep
es
1,5–4,0 2,8 1,0–1,5
0,4–1,5 0,58 0,4–0,5
Foszfor
(g/kg)
Kálium
(g/kg)
0,13–0,3 0,19 0,19
1,0–2,5 1,5 1,0
Magnézium
(g/kg)
0,15–
0,37
0,21 0,12
Kalcium 0,22– 0,30 0,2
407
Created by XMLmind XSL-FO Converter.