Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
– a padlások,
– a pincék,
– a raktárak.
• A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak. Az ideiglenesek tetőszerkezettel ellátott, 2–3 m széles és 1,5–2
m mély árkok. A tetőtartó oszlopokat a verem közepén helyezik el. A takaróanyag szalma, amelyet a tél beállta
előtt földdel is szigetelnek. Kisebb mennyiségű gyökér- és káposztafélék tárolására alkalmasak.
Az állandó vermek már komolyabb létesítmények. Stabil oldal- és végfalakkal készülnek, fontos tartozékaik a
légcsatornák, a szellőzőkürtők és -berendezések. A tető szigetelhető náddal, szárral, szalmával és
kátránypapírral. A homlokfalon mindig ajtó található. Általában 50 m hosszúak, 5,5 m szélesek és 1,5–2 m
mélyek. Alkalmasak a gyökér- és káposztafélék tárolására, amelyek ömlesztve és göngyölegben is
elhelyezhetők bennük. A szellőztetés lehet természetes és mesterséges. Az említett típusnál és méretnél már
mesterséges szellőztetés szükséges. A tárolható mennyiség 80–90 t (göngyölegben), valamint 150 t (halmosan).
• A padlások hagyományos tárolóhelyek, ma már azonban ritkán használják fel őket. Elsősorban a
vöröshagyma, esetleg a káposztafélék tárolására alkalmasak. Hátrányuk, hogy a hideg beálltával igen gyakran
külön takarásról is gondoskodni kell.
• A pincék szintén alkalmasak tárolásra. Bennük bármely zöldségféle tárolható. Az elhelyezési mód lehet
halmos, prizmás, de maradhat a termény a göngyölegben is. Padozatuk lehet kő, agyag és beton, az a fontos,
hogy vízmentesek és jól szellőztethetők legyenek. Csoportosíthatók födémvastagságuk szerint. A legjobbak a
vastag födémű (8–15 m) elhagyott kőbányák (Budatétény, Diósd, Tárnok stb.).
• A más célra épült raktárak is felhasználhatók tárolásra. Ezek azonban nem mindig a legmegfelelőbbek, ezért
elsősorban csak ideiglenes tárolásra használhatók.
9.3.3. TÁROLÁS KORSZERŰ LÉTESÍTMÉNYEKBEN
Ezek a létesítmények már kimondottan tárolási célra épülnek. Közöttük a különbség a klíma és a környezeti
tényezők szabályozhatóságában van. Ide tartoznak:
– a tárolók,
– a hűtőtárolók és
– a szabályozott légterű (CA) tárolók.
• A tárolók már rendeltetésszerű létesítmények, szellőztető-, fűtő- és párásítóberendezésekkel ellátva. Nagy
felületűek és kiegészítő részeik (fogadó-, manipuláló- és osztályozótér) is vannak. Padozatuk beton, falazatuk hő
és víz ellen szigetelt. Ezekben bármely zöldségféle tárolható. A termények konténerekben és ömlesztve nagy
halmokban, valamint bokszokban helyezhetők el bennük.
• A hűtőtárolók az előzőekhez hasonló létesítmények. A különbség csak az, hogy tökéletesebben szigeteltek, és
már hűtőberendezéssel is el vannak látva. Ma még elsősorban más termékek és termények tárolására használják
őket, a zöldségfélék csak ritkán és rövid ideig kapnak bennük helyet. A legtöbbször csak a szabad földön tárolt
termény kerül ide akkor, amikor a fölmelegedés már lehetetlenné teszi a prizmás stb. tárolást.
• A szabályozott légterű tárolók (CA) a legkorszerűbbek. Ezekben már nemcsak a hőmérséklet, a pártartalom,
hanem a levegő összetétele is változtatható, és e változtatás stabilizálható. Éppen ezért e létesítmények már a
hőszigetelés mellett gázszigeteléssel is el vannak látva. Legtöbbször az oxigén és szén-dioxid arányát
változtatják, az egyes fajták igényének megfelelően. A létesítmények azonban drágák, ezért zöldségfélékkel
ritkán hasznosítják ezeket.
Magyarországon ma még viszonylag kevés a korszerű tárolólétesítmény, ezért a zöldségféléket főleg a szabad
földön és az egyszerű létesítményekben tárolják.
164
Created by XMLmind XSL-FO Converter.