Általános ismeretek

Fészkesvirágúak
már növekedni kezd, a gyökerek fejlődéséhez ennél valamivel magasabb hőmérsékletre, legalább 6–7 °C-ra van
szükség. A magvak optimális csírázásához 12–15 °C kell.
A növény 16 °C körüli hőmérsékleten fejlődik ideálisan, bár a nappali hőmérsékleti optimum jelentősen függ a
fényviszonyoktól. Ezért a termesztési tanácsokban mindig a fényviszonyok függvényében adják meg az
optimális léghőmérsékletet. A fejesedést megelőző időszakban elviseli a kisebb lehűléseket, mínusz 3, mínusz 5
°C nem károsítja – ha nem ismétlődik többször. A fejesedés idején érzékenyebb a hidegre. A tartósan alacsony
hőmérséklet több fajtában antociánképződést vált ki, a levelek színe lilászöld vagy vöröseszöld. Rendszerint ez
az elszíneződés a hőmérséklet emelkedésével megszűnik, a növény egészséges zöld színe visszatér. A fejesedés
idején magas hőmérséklet sem kívánatos, az optimum minden fajtánál általában 1–2 °C-kal kevesebb, mint a
levélrozetták képzésekor. A magas hőmérsékletnek laza, könnyű fejek képződése a következménye,
Vízigény. A kevésbé vízigényes zöldségfajokhoz soroljuk. Vízfelhasználása lényegesen kisebb, mint a paprikáé
vagy az uborkáé. Szabad földön a legtöbb esztendőben eredményesen termeszthető öntözés nélkül, vannak
azonban aszályos évek, amikor kipusztul. Arid jellegű klímánkon megtermő vad alakja is azt igazolja, hogy
vízfelhasználása nem nagy.
A vízigényt alapvetően meghatározza a termesztésben a vetés, illetve az ültetés ideje, illetve a termesztés módja.
Általában a hajtatásban – különösen ősszel és tavasszal – minimális a saláta vízfelhasználása, de a késő tavaszi
és a nyári időszakban lényegesen több vizet igényel, többet párologtat.
Az állandó helyre vetett növény erős karógyökeret fejleszt, ez a száraz időben is elegendő nedvességet tud a
levelekhez szállítani a talaj alsó, rendszerint nedvesebb rétegeiből. A bojtos gyökerű tűzdelt növény csak a talaj
felső, 20 cm-es rétegét hálózza be, nem képes a gyorsan kiszáradó feltalajból a nedvességet pótolni, ezért
gyakran öntözni kell.
A vízigény kismértékben a tenyészidő folyamán is változik. A legtöbbet a fejesedés időszakában igényli, az ezt
megelőző levélrozetta képzésekor 20–30%-kal kevesebb a vízfelhasználása. A lendületes fejlődéshez 70–75%
talaj-VK szükséges a nyári hónapokban, ha a fejesedést megelőző hetekben ennél valamivel szárazabb a talaj –
65% VK körül van – még nem befolyásolja a növekedés ütemét. 60% VK alatt a vízfelvétel leáll, a növény
hervad.
120. táblázat - A fejes saláta átlagos havi vízfelhasználása (GEISSLER, 1985)
Hónap
Vízfelhasználás
(l/m 2 )
Január 19
Február 39
Március 43
Április 84
Szeptemb
er
42
Október 37
Novembe
r
Decembe
r
21
19
Tápanyagigény. A fejes saláta fajlagos tápanyagigénye 4,0 kg/t nitrogén (N), 1,8 kg/t foszfor (P 2O 5) és 6 kg/t
kálium (K 2O), amely a nyers termésre átszámítva viszonylag kicsi, mert a laza szövetű leveleknek kevés a
406
Created by XMLmind XSL-FO Converter.