Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
Ápolási munkái nagy vonalakban megegyeznek az étkezési célra termesztett karalábéval, de a dugványnevelés
időszakában már megkezdődik a szelekció, a fajtára nem jellemző, beteg, fejletlen egyedek eltávolítása.
A rendszeres öntözést a rövid tenyészidejű fajtáknál 6 cm-es, a hosszú tenyészidejűeknél 8 cm-es gumóátmérő
elérésekor hagyjuk abba.
Az állomány felszedésére október elején kerül sor. A növényeket gyökerestül nyűjük fel, a leveleket 1–2 cm-es
csonk meghagyásával távolítsuk el, majd 1–2 napig szikkasszuk.
A felszedés újabb alkalom a fajtára nem jellemző egyedek eltávolítására.
A dugványok teleltethetők hűtőházban, veremben és prizmában is, a legfontosabb az, hogy tartósan alacsony
hőmérsékletről (0–2 °C) és nagy páratartalomról (90–95%) gondoskodjunk.
Ha veremben teleltetünk, leghelyesebb a dugványokat 10–15 cm távolságban vékony (8–10 cm) földrétegbe
ültetni, de 1 m magas prizmába is rakhatók.
• A magtermő év tavaszán, február második felében vagy március elején a dugványokat 50–70×20–25 cm
távolságra ültetjük ki művelőutas elrendezéssel, így a növénysűrűség 50–70 ezer tő/ha.
A dugványokat 10–12 cm mély árokba ültetjük és 4–5 cm-es talajréteggel betakarjuk. A takarással védekezünk
a madarak és egyéb állatok, illetve később a szél kártétele ellen. A takarásra akkor is szükség van, ha nem
barázdába ültetünk.
A szélkártétel mérséklésére a sorokat huzalozni szokták.
Ápolási munkái közül lényeges a talaj porhanyítása, gyommentesen tartása (a magszárba induláskor és az
elágazódás kezdetén), a becősödés megindulásáig a kéthetenkénti öntözés és a növényvédelem.
Az ültetés előtti szelekción kívül a virágzás kezdetén is esedékes a tábla átnézése.
Aratáskor ügyeljünk arra, hogy folyamatosan érő becőkből mindig csak az érett rész vágható le, lehetőleg
hajnalban, metszőollóval.
Az aratás július közepétől augusztus közepéig, végéig is eltarthat.
Várható termés 300–500 kg/ha.
5. Karfiol
(Brassica cretica convar. botrytis DUCH.)
5.1. A termesztés jelentősége
A karfiol mai termesztett formája a legkésőbb kialakult káposztafélék egyike. Sokak szerint a PLINIUS által (i.
sz. 62–115) leírt hat káposztaforma közül az úgynevezett tritiáni káposzta (spárgakáposzta) már a karfiol
előnövénye volt.
Hazánkban az első irodalmi utalás LIPPAY JÁNOSTÓL való (1664), aki caulifioli néven említi.
5.1.1. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
A világon jelenleg 350–400 ezer hektáron termesztenek karfiolt, amelynek 85%-a Eurázsiában van. Az
Európában található mintegy 130 ezer hektár felén Franciaország és Olaszország osztozik, jelentős (10–15 ezer
ha) terület van még az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Spanyolországban.
Hazánkban a karfioltermesztés éppen lefelé ívelő ágban van, az 1950-es évtizedben még 2000 ha feletti
vetésterülete volt, ma csak 600 ha.
Legfontosabb termesztőkörzete a Duna–Tisza köze, jelentős még Békés, Csongrád, Fejér és Szabolcs-Szatmár
megye is.
470
Created by XMLmind XSL-FO Converter.