Általános ismeretek

Fészkesvirágúak
A tavaszi vetésű, illetve ültetésű saláta alá a tápanyagok jelentős részét már ősszel a talajba dolgozzuk.
Szervestrágyázásra legfeljebb akkor kerül sor, ha a főnövény azt igényli. A saláta alá csak a szerkezet nélküli
homoktalajon vagy erősen kötött talajon adunk szerves trágyát. A műtrágyák közül a foszfort és a káliumot
célszerű még ősszel bemunkálni, a nitrogént csak az ültetés előtt adjuk. Kötött talajon is, de laza szerkezetű
közeg esetében különösen érdemes a nitrogént megosztani és két részletben adni. A fejtrágyát a rozettaképzés
idején, de legkésőbb a fejképzés kezdetéig juttassuk ki! Kivételes esetben adható kálium is fejtrágyaként, ezt
azonban érdemesebb alaptrágya formájában kiszórni. Sóérzékeny növényről lévén szó, a sóképző műtrágyákból
egyszerre ne adjunk sokat.
Az alap-, illetve a fejtrágyaadagok meghatározásakor a következő felső értékhatárt vegyük figyelembe:
Alaptrágy
a
fejtrág
ya
nitrogénből
(N)
80–100
kg/ha
50
kg/ha
káliumból
(K 2O)
200 kg/ha 100
kg/ha
1.4.4. TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS
A tavaszi vetésű vagy ültetésű saláta alá ősszel, az őszi mélyszántással kezdjük a talajművelési munkákat, amit a
jobb nedvességfelvétel miatt általában nem zárunk le. Tavasszal, a hó elolvadása és a szikkadás után simítóval
lezárjuk a felületet, így minimálisra csökkentjük a párolgást. Esetenként – elsősorban az állandó helyre vetéshez
– könnyű hengerezés is alkalmazható.
Másodnövény alá, a nyári szárazság miatt, sokkal nehezebb a talaj-előkészítés. A jobb nedvességmegőrzés
végett gyakran csak tárcsát használunk. A sekélyen végzett forgatás után azonnal el kell művelni a szántást!
1.4.5. SZAPORÍTÁS
Hazánkban a salátát állandó helyre vetéssel és a palántáról egyaránt termesztik. Tavaszi termesztés esetén a
koraiság növelése, valamint a jobb területkihasználás végett palántáról szaporítják, ott, ahol ezek a szempontok
kevésbé fontosak, állandó helyre vetik. Mint minden helyrevetéses termesztési technológia, a salátáé is
egyszerűbb. Bár a saláta palántanevelése rövid, magas hőmérsékletet fiatalkorában sem igényel, mégis
költségessé teszi a termesztést.
Korán tavasszal, amint a talajra lehet menni, azonnal kezdhető az állandó helyre vetése. Apró magja miatt ez
körülményes, normál vetőgéppel nehezen végezhető, a szükséges tőtávolság csak a kelés után, egyeléssel
állítható be. Precíziós vetőgép használatakor erre a műveletre nincs szükség. Drazsírozott mag esetén normál
vetőgéppel is kialakítható a kívánt tenyészterület egyelés nélkül. Kézi műveléshez 25–30 cm-es sortávolságra és
20–25 cm-es tőtávolságra kell vetni (140–170 ezer növény/ha). Gépi művelés esetén 3×30+60 cm-re vetünk. A
könnyebb szedés végett gyakran a kézi műveléshez is alkalmazzák az ágyásos vetést. A vetőmagigény 1,5–3,5
kg/ha, a vetőgép típusától és a művelésmódtól függően.
A palántanevelést 6 héttel a kiültetés előtt kezdjük meg. Elsősorban fűtött fóliasátorban, ritkábban üvegházban
neveljük a palántákat.
Őszi termesztéshez a palántát szabad ágyakban állítjuk elő. A vetéstől a tűzdelésig 1 m 2 -en 700–800 palántát
célszerű fölnevelni, szükség esetén a tőszám 1000 db-ig növelhető. Ennél sűrűbb vetésből nem várható jó
minőségű palánta.
Másodtermesztéshez ennél is ritkábban lehet vetni a szabad ágyakba, kb. 400–500 db-ot négyzetméterenként.
Ennek megfelelően a szükséges magmennyiség 1,5 g, illetve 0,8 g/m 2 .
1.4.6. ÁPOLÁSI MUNKÁK
414
Created by XMLmind XSL-FO Converter.