Általános ismeretek

Ernyősvirágúak
Fertődi
vörös
180–200 keskeny
edő
hegy
es
élénkvörö
s
nagy
ipari
feldolgozásra
Keszthely
i
200–220 hengeres tomp
a
narancsv
örös
nagy
ipari
feldolgozásra
hengeres
Danvers
126
180–200 keskeny
edő
tomp
a
narancsv
örös
nagy
ipari
feldolgozásra
1.4. Szabadföldi termesztés
A sárgarépa-termesztés technológiai változatai a következők:
1. Korszerű, gépesített nagyüzemi technológia. A cél a tartósítóipari és az évi frissáru-igény kielégítése.
2. Egyszerű, hagyományos, esetleg félig gépesített technológia. Célja az önellátás és a korai áru (csomózott) egy
részének megtermelése.
3. Dugványtermesztő technológia. Célja a vetőmagtermesztés alapanyagának előállítása.
Az első a legjelentősebb, ezt alkalmazzák a legnagyobb felületen.
1.4.1. AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
Hazánk éghajlata, időjárási viszonyai kedvezőek a sárgarépa szabadföldi termesztésére. A fényviszonyok
megfelelőek, a hőmérséklet kielégítő. A csapadék ugyan néhol kevés, de a vizet öntözéssel pótolni lehet.
Öntözni elsősorban ott kell, ahol a tenyészidőben hullott csapadék nem éri el az évi 400 mm-t.
A termeszthetőség korlátozó tényezője inkább a talaj. A szélsőséges talajtípusok (a futóhomok, a szikes és a
köves, valamint a túlságosan kötött talaj) kivételével valamennyi talajon megterem. Elsősorban azonban a mély
termőrétegű, laza és középkötött humuszos talajok növénye. A humusztartalom növekedésével együtt nő a
termés mennyisége is. A nagy termések egyik feltétele az 5–7%-os humusztartalom.
A kémhatást illetően a közömbös talajokat kedveli (5,3–7 pH). Gyengén savanyú talajokon jobban fejlődik, mint
a gyengén lúgosokon. Savanyú és lúgos talajokon (5 pH alatt 8 pH felett) nem várható kielégítő termés.
1.4.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE
Önmaga vagy a többi gyökérféle után lehetőleg csak 3–4 év múlva kerüljön. Mindhárom zöldséges
vetésforgóban elhelyezhető.
Öntözött zöldséges forgóban a zöldborsó, a zöldbab, a burgonyafélék, a kabakosok és a káposztafélék az
előveteményei. Az ország nagy részén öntözött, kombinált forgóba kerül. Itt előveteménye az őszi búza.
Öntözetlen, kombinált vetésforgóba csak ott szabad helyezni, ahol a tenyészidőben hullott csapadék megközelíti
a 400 mm-t, és a terület talaja jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag. Leggyakoribb előveteménye itt is az őszi
búza. Rossz előveteményei a gyökérfélék, a kukorica és a napraforgó.
1.4.3. TÁPANYAGELLÁTÁS
A tápanyag-visszapótlást ma már lehet és kell is tervezni. A tervezéskor meg kell határozni a mennyiséget, a
trágyafélét, a trágyázás módját, a kijuttatás időpontját, a bedolgozás módszerét és mélységét.
A mennyiség meghatározásakor figyelembe kell venni a növény igényét, a talaj tápanyagkészletét és a tervezett
termés mennyiségét.
A tervezhető terméshozam a fajta, a termesztőhely és a technológia függvénye. A rövid gyökerűek hozama 12–
25 (öntözetlen), illetve 30–60 t/ha (öntözött). A hosszú típusok terméshozama nagyobb, 20–30, illetve 40–70
t/ha.
368
Created by XMLmind XSL-FO Converter.