Általános ismeretek

TERMESZTETT GOMBÁK
időszak
P.
ostreatus
3 hét 3 hét 6 hét
P. florida 2 hét 2 hét 4 hét
Az ismertetett intenzív termesztési eljárás mellett a kistermesztők körében még ma is gyakran találkozunk az
extenzív farönkös termesztéssel. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy nagyon olcsó, és kevés munkával is
eredményes. Hátránya, hogy az évnek csak a szeptember végi, októberi időszakában ad szedhető termést. Az
eljáráshoz – az akác és a fenyő kivételével – bármelyik egészséges és 20–25 cm átmérőjű lombos rönk
használható (GYURKÓ, 1973). Az ennél vékonyabb rönkök „termőképessége” gyengébb. Három hónapnál
régebben kivágott fa laskatermesztésre nem alkalmas. A rönköket 25–30 cm vastagságú darabokra vágjuk fel. A
csírát 4–5 cm mélyen a fa belsejébe fúrt lyukakba helyezzük el. A rönkökön annyi lyukat kell fúrni, hogy 100 kg
tömegű rönkanyaghoz 1,5 kg csírát ültethessünk be. Ezt követően a beoltott rönköket fóliával körülvesszük,
hogy ki ne száradjanak, és egyenletes hőmérsékleten, pincékben tartjuk a micéliummal való teljes átszövésig.
Az oltást április végén, május elején kell végezni, így augusztus végére az átszövődés megtörténik. Ekkor az
átszőtt rönköket árnyékos helyre, egymástól 30–40 cm távolságra kirakjuk, úgy, hogy azoknak kb. fele a talajba
kerüljön. Ezután, ha nagyon száraz az időjárás, a környéket, de magukat a rönköket is gyakran öntözzük.
Szeptember végén vagy október elején – az időjárástól függően – megindul a termőtestek képződése és a fagyok
beálltáig tart. Rönkös termesztésre elsősorban a P. ostreatus faj alkalmas, a P. florida vagy a P. pulmonarius
egyáltalán nem. 100 kg rönkre számítva 20%-os kihozatal várható, tehát 20 kg termés, de keményfán ez a
termés 5 év alatt, puhafán 3 év alatt érhető el (BALÁZS, 1982).
A laskagombának egyelőre jelentősebb betegsége nem ismert. A kártevők közül a gombalégy, a gombaszúnyog,
az atka éppen úgy károsítja, mint a csiperkét.
4. Harmatgomba
(Stropharia rugoso-annulata FARLOW EX MORR.)
A hatvanas években nagy reményekkel indult termesztésének a kidolgozása. Az NDK-ban kezdték termeszteni,
de gyorsan átvették más országokban is, így nálunk is. A harmatgomba jellegzetes, jó ízű, kitűnő
konzisztenciájú faj. Gazdasági értéke olcsó termeszthetőségében rejlik. Bizonytalan, ingadozó terméseredménye
miatt sajnos eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hosszú tenyészidejű, ezért inkább más fajokkal
használják ki a berendezéseket. Szabadban, fűtetlen, más fajok termesztésére alkalmatlan helyiségekben
azonban kis méretekben lehet vele foglalkozni, főleg a választékbővítés végett.
4.1. Környezeti igénye
Hő. A micélium normális fejlődése ugyanolyan hőmérsékleti értéken megy végbe, mint a csiperkéé vagy a
laskagombáé. A gyakorlatban azonban tapasztalható, hogy az optimálistól lényegesen eltérhet a külső
hőmérséklet, még jóval 0 °C alá is süllyedhet. Ilyen hőmérsékleten a harmatgomba fejlődésében esetleg leáll
vagy lelassul, de vegetál. A számára optimális hőmérséklet a termesztés három fázisában lényegében azonos a
csiperkéével.
Az átszövődés leggyorsabban 22–25 °C-on megy végbe, 18 °C alatt is jól szövődik, de nagyon lassan. A
csiperkével ellentétben alacsonyabb hőmérsékleten, tehát 10 °C alatt nem pusztul el. 30 °C feletti hőmérsékleten
nagyon lelassul az átszövődés, és kb. 35 °C-on elpusztul. A lappangási időre vonatkozóan a gyakorlati
megfigyelések nem mutatnak különösebb eltérést a többi gombafajhoz képest. Tény, hogy ebben az időszakban
a 18 °C körüli hőmérséklet a legkedvezőbb számára. Ez idő alatt is ingadozhat a hőmérséklet, emiatt a
vegetációs idő hosszabbodik. Szedés idején 12–15 °C között szépen fejlődik, és viszonylag gyors a termőtestek
képződése, és egészen 0 °C körüli hőmérsékletig képes termőtestképzésre (BALÁZS, 1982).
Fény. Teljesen nem tisztázott a fényigénye. Fénytől teljesen elzárva nem képez normálisan fejlett, egészséges,
értékesíthető terméseket. Gyenge, szűrt fényben azonban a termőtestek szabályos alakúak, normális nagyságúak
és megfelelő a minőségük is (ZADRAZIL–SCHLIEMANN, 1975).
619
Created by XMLmind XSL-FO Converter.