Általános ismeretek

A zöldségtermesztés élettani alapjai
A növény hőmérsékletének emelkedése – az illető fajra optimális hőmérsékletig – növeli a fotoszintézis
intenzitását, ha elegendő fény, víz, CO 2 és ásványi tápanyag is rendelkezésre áll.
Közülük bármelyiknek az optimális szinttől való eltérése is elegendő ahhoz, hogy csökkenjen a hőmérséklet
hatékonysága. A fotoszintézis intenzitásának a hőmérséklettől való függését optimum jellegű görbével
ábrázolhatjuk. Az optimális hőmérsékleti érték főként a fényellátottságtól függően változhat. Minél több fény áll
rendelkezésre, annál jobban közelít a fotoszintézis optimális hőmérséklete a fajra jellemző optimális értékhez.
Bár a levél hőmérséklete és a fotoszintézis intenzitása között szoros kapcsolat van, a növény tömeggyarapodása
nem mindig akkor a legnagyobb, amikor legerősebb a fotoszintézis. WIEBE és LORENZ (1977) azt figyelték
meg, hogy a fejes saláta fotoszintézis-intenzitása 7–10 ezer lux megvilágítási tartományban 7–12 oC között volt
legnagyobb. A növények tömeggyarapodása viszont 20 oC-ig fokozódott. Ez azzal magyarázható, hogy a
magasabb hőmérséklet elősegíti a levelek gyorsabb növekedését, és az így keletkező nagyobb levélfelület
összességében több produktumra képes.
A zöldségfélék számára optimális hőmérsékletek meghatározására elterjedten használják MARROV–HAEV
következő képletét:
ahol t = optimális hőmérséklet a vegetatív és reproduktív fázisban, fényszegény időben.
A csírázás hőmérsékleti optimuma = t + 7 oC.
A szikleveles állapot hőmérsékleti optimuma = t – 7 oC.
WENT (1960) a trópusi származású növények számára 3–6 oC, a mérsékelt égövből származóknak pedig 5–7
oC különbséget tart megfelelőnek a nappali és az éjszakai hőmérséklet között.
A nappali és az éjszakai hőmérséklet között kívánatos különbség függ a nappali fotoszintézis-produkció
mértékétől, amelynek éjszakai elszállításához kedvezőtlen a túl alacsony hőmérséklet. Általában káros a
nappalinál magasabb éjszakai hőmérséklet is, ami túlzott légzéshez vezet.
A fiatal növények hőmérsékleti optimuma nagyobb, mint az időseké, mivel a növekedés hőmérsékleti igénye
nagyobb, mint a fotoszintézisé (21. ábra).
21. ábra - A paradicsompalánták friss tömegének alakulása a fény és a hőmérséklet
hatására (FILIUS 1982)
A zöldségfajok csoportosítása optimális hőmérsékleti igényük alapján MARKOV–HAEV szerint:
25 oC
– sárga- és görögdinnye
– uborka
– spárgatök
– paprika (módosítás SOMOS [1983] szerint)
22 oC
– paradicsom
– tojásgyümölcs
40
Created by XMLmind XSL-FO Converter.