03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

SPÁRGAFÉLE<br />

• A spárgaültetvény a telepítést követő első évben különösen gyomnevelő növény. Az őszi telepítésű spárgát<br />

fakadása után kell kapálni, a tavaszi telepítésűt pedig akkor, amikor a hajtásai elérik a 15–20 cm-es hosszúságot.<br />

Az első kapálással együtt megkezdjük a barázdák behúzását úgy, hogy a spárgatöveket 8–10 cm vastag<br />

talajtakaró fedje. A sorok gyomtalanítását a vegetációs időszak alatt 3–4 kézi kapálással, a sorközökét gépi<br />

vontatású kultivátorral végezzük. A mechanikai gyomirtás vegyszeres gyomirtással is kiegészíthető.<br />

A fiatal spárganövények jobb fejlődését június és július végén 25–25 kg/ha nitrogén hatóanyag adagolásával<br />

segítsük elő.<br />

Öntözésre homok-, vályogos homoktalajon nagy szárazságban lehet szükség. Egy tenyészidőszak alatt 5–6<br />

alkalommal 30–40 mm (300–400 m 3 /ha) vizet juttassunk ki.<br />

A talaj teljes beállottsága végett termőre fordulásig folyamatosan pótoljuk a hiányzó töveket. A munkát<br />

lehetőleg ősszel (október végétől december elejéig) végezzük el, mert ebben az esetben teljes biztonsággal<br />

megállapítható a tőhiány. A pótláshoz olyan mélységű és átmérőjű gödröt kell ásni, hogy a magonc fölé 6–8 cm<br />

talajréteg kerüljön úgy, hogy az eredetileg telepített növényekkel egy szintet érjen el. A magoncok<br />

fagyérzékenyek, ezért a pótlást csak fagymentes időszakban ajánlatos végezni.<br />

A növényápolás utolsó munkája a szárak letakarítása. A vegetációs időszak befejezése után a levágott<br />

spárgaszárat célszerű elégetni, ezzel a spárgabogár tojásai megsemmisíthetők.<br />

• A második éves telepítés növényápolási munkái hasonlóak az első évihez. A gyomirtást igen korán tavasszal<br />

kell megkezdeni, mert a spárga 10 °C talajhőmérsékleten már fejlődésnek indul. Az áttelelő és a kora tavaszi<br />

gyomok ellen eredményesen a sekély tárcsázás alkalmazható. A vegetációs időszakban három-négy mechanikai<br />

vagy vegyszeres gyomirtásra van szükség.<br />

A fejtrágyázáshoz 2×50 kg nitrogén hatóanyagot kell hektáronként a talajba dolgozni. A fejtrágyát június<br />

közepétől augusztus elejéig célszerű adagolni.<br />

A talaj tápanyagtartalmát a telepítést követő második évben szerves trágya adagolásával növeljük. Hektáronként<br />

40–50 t szerves trágyát, 0,6 t szuperfoszfátot, 0,8 t 40%-os kálisót adunk.<br />

A hiányzó növényeket pótoljuk. A növényvédelem és a szükséges öntözés, a szárak letakarítása megegyezik az<br />

első évi munkákkal.<br />

• A harmadik évben az ápolási munkák közül különös jelentősége van a pótlásnak és a tápanyagvisszapótlásnak.<br />

Ebben az évben nemcsak a szokásos mennyiségű trágyát juttatjuk ki, hanem többlettrágya<br />

bedolgozására is szükség van. A szükséges tápanyagokat talajvizsgálati eredmények alapján és a termesztett<br />

fajta zöldtömeg-, síptömeg-produkciója alapján célszerű megállapítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor legalább<br />

150–160 kg/ha N, 60–80 kg/ha P 2O 5, 160–180 kg/ha K 2O hatóanyag adagolása szükséges.<br />

A spárga gyomirtása, növényvédelme, öntözése, a szárak letakarítása megegyezik a második év ápolási<br />

munkáival.<br />

2. A termő spárga ápolása<br />

A tavaszi talajmunkák – tárcsázás, kultivátorozás – előtt az esetleg le nem takarított, elszáradt vagy elkorhadt<br />

szárrészeket ki kell húzni a talajból. A felnyűtt spárgaszárakat rendsodróval célszerű összegyűjteni, majd a tábla<br />

szélén elégetni vagy felszecskázni és a talajba bedolgozni.<br />

A tavaszi tárcsázást a sorokra merőlegesen kell végeznünk, így nem képződnek műveletlen talajcsíkok. A<br />

művelés mélysége az 5–6 cm-t ne haladja meg.<br />

A spárga hajtásai 4–7 °C léghőmérséklet körül már fejlődésnek indulnak, ezért március közepén vagy vége felé<br />

bakhátakat készítünk. A bakhát magassága a spárgatőtől számítva 25–30 cm, a bakhát koronaszélessége 25–30<br />

cm (154. ábra). Idősebb ültetvényekben a bakhát koronaszélessége 40–50 cm is lehet. Mindenképpen törekedni<br />

kell arra, hogy se magasabb, se szélesebb bakhátat ne készítsünk, mint amit a spárgatövek fejlettségi állapota<br />

megkíván.<br />

154. ábra - A bakhátkészítés vázlata<br />

602<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!