Általános ismeretek

A zöldségtermesztés élettani alapjai
A növény növekedése és tápanyagfelvétele között szoros, de nem lineáris összefüggés van, mint ahogy a növény
növekedése, illetve terméshozama, valamint a növény tápanyagtartalma között is. Ugyanis az optimálisnál
bőségesebb tápanyagellátáskor a növények fölöslegben is vesznek fel tápanyagot, ami nem hasznosul. Ezt
nevezzük luxusellátásnak, ami pazarlást jelent. Azt a talajban és a növényben lévő tápanyag-koncentrációt,
amely a maximális terméshozamhoz elegendő, határkoncentrációnak mondjuk (40. ábra).
40. ábra - A növény tápanyagtartalmának hatása gyarapodására (SMITH nyomán
1962)
A növények által felvett tápanyag mennyisége a talajoldat tápelem-koncentrációjával nem lineárisan növekszik,
hanem telítődési jelleggörbe szerint.
A növények tápanyagfelvétele, tápanyagtartalma nem tükrözi pontosan a talaj tápanyag-ellátottságát, mert
különféle fiziológiai tényezők optimális talaj-tápanyagtartalom esetén is idézhetnek elő a növényben
tápanyaghiányt. A föld feletti részekben a tápanyagok eloszlása függ az egyes növényrészek transzspirációintenzitásától
is. Elégtelen transzspiráció nagy relatív páratartalom miatt is okozhat elégtelen tápanyagellátást.
Mivel az ionok felvétele aktív folyamat eredménye, a transzspirációs áram másodlagos szerepet játszik a
tápanyagszállításban. A transzspirációs áram ionkoncentrációja a növények aktív ionfelvételétől függ. A
xylemnedv elektromos potenciálja negatívabb, mint a talajoldaté. A kettő közötti potenciálkülönbség kb. 50 mV.
A xylemnedv pH-értéke 5–6 körül alakul.
4.3. A tápelemek szerepe a zöldségnövényekben
Nitrogén. A talaj ásványi alkotói nem tartalmaznak nitrogént, a levegőnek viszont 78%-át alkotja ez az elem,
amit azonban nem képesek közvetlenül felvenni a növények, csak olyan fajok hasznosíthatják, mint pl. a
hüvelyesek, amelyek szimbiózisban élnek a nitrogénmegkötő baktériumokkal. A növények számára a talajban
lévő szerves anyagok jelentenek nitrogénforrást, melynek lebomlásakor karbamid (CO [NH 2] 2) szabadul fel,
amiből a baktériumok ammóniát (NH 3) és szén-dioxidot (CO 2) állítanak elő, ezek szénsav (H 2CO 3) és
ammónium-hidroxid (NH 4OH) keletkezése közben vízben oldódnak. Az ammónium-hidroxidban lévő
ammóniumot (NH 4+ ) a nitrifikáló baktériumok nitriten (NO 2– ) keresztül nitráttá (NO 3– ) oxidálják levegő
jelenlétében. Levegőtlen talajban fordított folyamat megy végbe; az NO 3
–
redukálódik NH 4-ra, amit
denitrifikálásnak nevezünk. A növények gyökerei karbamidból nem képesek közvetlenül nitrogént felvenni, a
64
Created by XMLmind XSL-FO Converter.