Általános ismeretek

Hagymafélék
Vízigényes, ezért csak öntözött területen fejlődik kielégítően.
Tápanyagban gazdag, középkötött talajokat kedvel, és frissen istállótrágyázott területet igényel.
3.3. Termesztett fajták
A póréhagymafajták hidegtűrésük és tenyészidejük alapján nyári és téli fajtacsoportba sorolhatók. A fajták
között lényeges különbségek tapasztalhatók a növény magassága, a termőképesség és a fehér hagymarész
hossza tekintetében is.
Tétényi áttelelő, államilag minősített fajta. A téli fajtacsoportba tartozik és a szabadban is biztonságosan áttelel.
Emellett nagy a külföldi eredetű, kiegészítő fajták száma is. A télálló fajták közül a Carentan, az Elefánt, a
Platina, a nyári típusú fajták közül a Collana és a Kamus fajták elterjedtek.
3.4. Szabadföldi termesztés
A póréhagymát nyers fogyasztásra és szárítmány céljára egyéves növényként termesztjük.
A póréhagyma az egész vegetációs időszakot lefoglalja, ezért csak főnövényként termeszthető. Öntözött
zöldséges és öntözött kombinált szántóföldi vetésforgóban helyezik el. Előveteményként az őszi búza, illetve a
szeptemberben lekerülő melegigényes zöldségnövények a legmegfelelőbbek.
A területre 30–35 t/ha félérett istállótrágyát kell az őszi mélyszántással bemunkálni. Műtrágyázáshoz a
vöröshagyma számára ajánlott irányszámok alkalmazhatók.
Szaporításában az állandó helyre vetés általánosan elterjedt. Palántáról való ültetése – a módszer költségessége
miatt – hazánkban háttérbe szorult.
A magvetés ideje március. A vetőmagszükséglet 2–3 kg/ha. A magvakat nagyüzemben 35 cm sortávolságra – a
sorokat a gépi művelés lehetőségének megteremtéséhez négysoros szalagokba rendezve – vetik el. A tőtávolság
8–10 cm.
A növényápolási munkák közül a vegyszeres gyomirtás, a mechanikai talajápolás, az öntözés és a
növényvédelem nélkülözhetetlen, és esetleg sor kerül a sorok töltögetésére. Gyomirtó vegyszerként Satecid
használható a vetés utáni napokban.
Mechanikai talajápolásra a kelés után 2–3 alkalommal kerül sor. Öntözési idénynormája 120–200 mm, melyet
20–35 mm-es adagokban augusztus végéig kell kijuttatni. Az öntözés oldott nitrogénműtrágya havonkénti
adagolásával is összekapcsolható. A növényeket peronoszpóra és hagymalégy ellen kell védeni.
A nyers fogyasztásra kerülő póréhagyma betakarítása késő ősszel, a fagyok beállta előtt esedékes. A kiszedett
és árokba vermelt póréhagyma az átfagyástól szalmatakarással védhető, ami folyamatos téli értékesítést tesz
lehetővé. A mélyebbre vermelt hagymák halványítási folyamaton is átesnek.
Az értékesítésre való előkészítéskor a hagymáról a külső szennyezett borítóleveleket és a gyökereket
eltávolítják, és darabonként értékesítik. A télálló fajtacsoportba tartozó fajták betakarítását tavaszig is el lehet
halasztani, és a piaci értékesítés a termesztőhelyről történhet.
A szárítmány célját szolgáló póréhagyma októbertől a fagyokig, gépi lazítás után kézzel kerül betakarításra. A
megtisztított póréhagyma levélzettel együtt képezi a szárítmány nyersanyagát.
A várható termés mennyisége 25–40 t/ha.
3.5. Magtermesztés
A póréhagymamag két év alatt termeszthető meg. A magtermő növényeket – dugványokat – az első évben a
fogyasztásra szánt póréhagymáéval azonos módon nevelik fel. Az állományban azonban a tenyészidő folyamán
kétszeri alkalommal szelekciót végeznek, amikor a fajtától levélszínben, alakban és nagyságban eltérő
egyedeket eltávolítják. A második szelekcióval a fejlődésben elmaradt, esetleg beteg növényeket is eltávolítják.
A ceruzánál vékonyabb növények nem alkalmasak magtermelésre. A szelekció egyúttal az állomány ritkításának
577
Created by XMLmind XSL-FO Converter.