Általános ismeretek

Kristályvirág-féle
Kalcium 58,00
mg
Vas 0,80
mg
Magnézium 39,00
mg
Foszfor 28,00
mg
1.2. Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
1.2.1. RENDSZERTANA, NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
Az új-zélandi spenót a kristályvirág-félék (Aizoaceae) családjába tartozó növény.
Sekélyen gyökerezik, 80–120 cm magasra nő, de szára elfekvő, kúszó. Levelei deltoid vagy háromszög alakúak,
sötétzöld színűek, pozsgásak, szélük enyhén hullámos.
A virágok a levelek hónaljában ülnek, alig észrevehetők, jelentéktelenek, zöldes színűek. Idegentermékenyülő,
megporzását a rovarok végzik.
Termése négyszögletes, 8–10 mm hosszú toktermés, amelyben számos mag található. A magvak
csírázóképességüket 4–5 évig megtartják (BALÁZS–FILIUS, 1973). A szabad földön elhullott, érett magvak jól
áttelelnek és tavasszal kikelnek. A laikus szemlélők ezért évelő növénynek vélik.
HORVÁTH (1985) adatai szerint az új-zélandi spenót virágai esős időszak után jelennek meg tömegesen, és
csak derült időben, teljes megvilágításban nyílnak ki, borús időben zárva maradnak.
1.2.2. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Hőigény. A közönséges spenóttal ellentétben melegigényes növény. Növekedéséhez, fejlődéséhez a 25 °C
körüli hőmérséklet az ideális, 12 °C alatt nem csírázik, 0 °C-on pedig már elfagy. YAMAGUCHI (1983) a 18–
30 °C hőmérsékletet igénylő, 16–35 °C között csírázó, a 0 °C alatti hőmérsékletet (fagyot) elviselni már nem
tudó növények csoportjába sorolja.
Vízigény. A szárazságot elviseli, sőt jól bírja és még magot is tud érlelni ilyen körülmények között, de zöld
tömege erősen csökken. Bár a vízhiányt tűri, de BALÁZS és FILIUS (1973) szerint kifejezetten kedveli a
nedvességet. Ahol hiányos vízellátás mellett termesztik, ott nemcsak a terméstömege lesz kisebb, hanem
növekedése is lelassul.
Tápanyagigény. Nitrogénigényes növény, elsősorban ebből a tápelemből igényel sokat.
1.3. Termesztés
Termesztésére az egész ország területe alkalmas, a talajjal szemben különleges igénye nincs.
Állandó helyre vetéssel szaporítják. Vetése legkorábban áprilistól kezdhető, és legfeljebb június elejéig
végezhető. A későbbi vetéseket azonban már feltétlenül öntözni kell. Az elvetett magvak hosszú idő alatt
csíráznak ki. A csírázás 2 héttől 3 hónapig is eltarthat, ezért a magvakat (tulajdonképpen terméseket, amelyben
több mag is található) célszerű vetés előtt 24 órán át tiszta vízben előzetesen áztatni a kelés gyorsítása végett.
Javasolt a magvak (termések) vetés előtti meleg és hideg kezelése is (FARAGÓ–FÁBIÁN, 1983).
A magvakat 50–80 cm sortávolságra, 40–50 cm-es tőtávolságra fészkesen vetjük, fészkenként 2–3 db magot 2–3
cm mélységben (BALÁZS–FILIUS, 1973). Ajánlott a soros vetés is 10–12 cm-es tőtávolsággal (HORVÁTH,
1985).
546
Created by XMLmind XSL-FO Converter.