Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
Lapos fürtvirágzata van. A virágok szárvégeken ülők, hímnősek, idegentermékenyülők (idegenbeporzók), bár
öntermékenyülés is előfordulhat (ez esetben a magtermés gyenge). Színük a répatest színétől függően változó. A
fehér húsúaké citromsárga, a sárga húsúaké narancssárga.
A répatest belső hússzíne fehér vagy sárga, a külső héj színe lehet fehér, zöldes-, illetve lilásfehér, sárga, piros,
bíborpiros vagy fekete. A répatest alakja és talajbeli elhelyezkedése tekintetében nagy a változatosság, három
típus: gömbölyű, lapított gömbölyű és megnyúlt hengeres forma különíthető el. A megvastagodott szár alakja és
a tenyészidő hossza között általában összefüggés van. A kisebb, kerek szárrészű fajták a legrövidebb
tenyészidejűek, a középhosszúak közepes, a nagy, lapított gömb alakúak pedig hosszú tenyészidejűek.
A nálunk Nyugat-Dunántúlon termesztett hagyományos fajták lapított gömbölyűek, középhosszú, hosszú
tenyészidejűek.
A világ legismertebb, legelterjedtebb fajtái az Early Purple, a Top Strap Leaf, Just Right (a levele is
fogyasztható), a White Milan (Milánói fehér), a japán Shogoin (a levele is fogyasztható). Oroszországban a
Petrovszkaja 1. és a Szoloveckaja fajtákat termesztik.
Nálunk CSERNI (1986) a Navet de Vertus és a Navet demi-long de Croissy fajták honosítását, illetve
termesztését ajánlja.
A szakirodalomban fellelhető adatok és a honosítását célzó kísérletek eredményei szerint a vajrépa tavaszi
vetésének ideje nálunk március–április, a sortávolság 30–40 cm, a vetésmélység 1,5–2,0 cm. A növényeket 3–4
leveles korban 10–15 cm-re kell egyelni. A vetés után fontos a talaj tömörítése. Ha a vetés mélységében
legalább 5–6 °C a hőmérséklet, a magok 3–5 nap múlva kikelnek. A továbbiakban a gyommentes állapot és a
folyamatos, egyenletes vízellátás a legfontosabb.
A vajrépa akkor válik fogyasztásra éretté, betakaríthatóvá, amikor a megvastagodott szárrész átmérője eléri a 6–
8 cm-t. Ez a vetés után – a fajtától függően – 45–60 nap múlva várható.
Őszi termesztése. Friss fogyasztásra augusztus elejétől szeptember elejéig vethető, ez esetben októberben
fogyasztható.
Téli tárolásra június végétől július közepéig vetik, ugyanis ez esetben a szedés ideje október vége, november
eleje, amikor a szár teljes vastagodása már befejeződött.
A várható átlagtermés 15–25 t/ha.
A vajrépa kétéves növény, de korán vetve már az első évben magszárba megy, a vetőmagot azonban nem az
első évben felmagzó növényekről kell fogni.
A magtermesztéssel kapcsolatos munkák már az első évben, a répa felszedésekor megkezdődnek. Ekkor kell
kiválasztani a magtermesztésre legalkalmasabbakat. Erre a célra az egészséges, közepes méretűek a
legmegfelelőbbek. A felszedett répa leveleit 1–2 cm-es csonkra vágják vissza, a prizmában, 0–6 °C
hőmérsékleten átteleltetik.
A jól áttelelt, egészséges répát kora tavasszal, március második felében ültetik ki 60×50 cm sor- és tőtávolságra.
A mag június elején egyenetlenül érik, ezért szakaszos betakarítást igényel. A mag érésének jele a becő
világossárgára színeződése. Ekkor már érett, vörös színű benne a mag is.
A várható átlagos magtermés 650–850 kg/ha.
11.2. Rutabaga
(Brassica campestris var. rapifera METZG.)
Egyes feltételezések szerint Csehországban jött létre. Angliában a 15. században VIII. Henrik idején már
megemlékeznek róla mint olyan táplálékról, amelyet „nyersen vagy inkább főzve, főleg a szegények
fogyasztanak”.
Mielőtt Angliában termeszteni kezdték volna, Franciaországban és Dél-Európában már ismert volt.
499
Created by XMLmind XSL-FO Converter.