Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
meg a 2000 mg/l mennyiséget. A nagy sótartalmú öntözővíz károsító hatása kötött talajokon megnő, laza,
vízáteresztő talajokon kisebb.
A víz keménységét a benne lévő kalcium- és magnéziumsók okozzák. A kemény víz oldóképessége kisebb, a
terményeken pedig az elpárolgó víz nyomán fehér sókiválás keletkezik, ami tetszetősségét rontja. A kevés Caés
Mg-sót tartalmazó víz a lágy víz, ami öntözésre kiváló.
Az öntözővíz hőfoka akkor a legjobb, ha megegyezik a zöldségfaj hőmérsékleti optimumával. Ez hidegtűrő
növényeknél 13–20 oC, melegigényes zöldségfajoknál pedig 20–25 oC között van. A növények növekedését
csak az igényüknél lényegesen (8–10 oC-kal) hidegebb, illetve a 40 oC-nál melegebb víz gátolja. A 45–50 oCos
öntözővíz (pl. kihűlő termálvíz) a növény pusztulását okozhatja.
Az öntözővíz szennyezettségén a vegyszerekkel való keveredést értjük. Növényeket károsító vegyszereket a
vegyi gyárak és a környező, gyomirtó szereket használó mezőgazdasági üzemek juttathatnak az
öntözővízforrásokba. A vegyszerekkel szennyezett öntözővizek sok kárt okozhatnak (torz növekedés,
terméscsökkenés, kipusztulás).
A városi eredetű szennyvizek zöldségnövények öntözésére egészségügyi okok miatt nem használhatók.
A zöldségtermesztésben használatos öntözővizek származása változatos.
Fontosabb vízforrások és azok jellemzői:
Folyóvíz. Lágy, legtöbbször iszapot is tartalmaz. Hőfoka a tenyészidő folyamán változik, kora tavasszal hideg.
Öntözésre jó, de egyes folyószakaszokon vegyi anyagokkal szennyezett lehet.
Patak- és forrásvíz. Összetételét tekintve jó, nem szennyezett, hőmérséklete alacsony. Öntözésre – különösen
víztárolóba gyűjtve – jól megfelel.
Tóvíz. Általában lágy vizű. Hőmérséklete tavasszal hideg. Vegyszerekkel ritkán szennyezett. Öntözésre
megfelel.
Kútvíz. A kútvíz fogalomkörébe különféle vízforrások vize sorolható. Vízminőség alapján is elkülöníthető az
ásott, az artézi és a csőkút vize.
Az ásott kút a talajvízből nyeri vizét, a házikertek öntözésére általánosan használt vízforrás. Összetétele nagyon
változatos. Nitráttartalma gyakran nagy, ami – növényi tápanyagokról lévén szó – az öntözésben hasznos.
Öntözésre csak a nátriumsókban és az összessó-tartalomban gazdag kútvíz nem használható.
Az artézi kutak mély fúrásúak, a mélyben összegyűlő rétegvízből táplálkoznak, és a víz magától a felszínre tör.
A víz hőmérséklete meleg, ritkán a káros hőmérsékleti értéket is elérheti. Ilyenkor csak víztárolóba gyűjtve,
lehűlve használható öntözésre.
A csőkút sekélyebben elhelyezkedő rétegvízből vagy talajvízből is nyerheti vizét. A 10–50 m mélyből
szivattyúval felhozott víz hideg. A folyók hordalékára települő csőkutak vize általában jól használható, egyes
körzetekben azonban sótartalma nagy lehet.
Csapadékvíz. Lágy, meleg, sókat és vegyszerszennyezéseket nem tartalmaz. Öntözésre kiváló. Házikertek és
kisüzemek – tárolómedencében összegyűjtve – gyakran használják.
3.3. Öntözési módok
A zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési módok csoportosításában a vízkijuttatás módját vesszük alapul.
Eszerint megkülönböztethető:
– esőszerű,
– felületi,
– altalaj-,
– csepegtető öntözés.
103
Created by XMLmind XSL-FO Converter.