Általános ismeretek

Fészkesvirágúak
7.1. A termesztés jelentősége
A Mediterráneum térségéből származó, itt őshonos növény, az articsóka közeli rokona (feltételezések szerint
ősalakja, amelyből az articsóka is kialakult).
Már a régi rómaiak is ismerték és fogyasztották (YAMAGUCHI, 1983.). A régi feljegyzések szerint a 16.
században már termesztették Spanyolországban, ahonnan előbb Belgiumba, majd a 17. században Hollandiába
is eljutott (BALÁZS és FILIUS, 1973).
7.1.1. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
Kisebb jelentőségű, inkább csak a választék bővítését, színesítését szolgáló, kevésbé elterjedt, elsősorban Délés
Nyugat-Európában – de ott is csak minimális felületen és csak házikertekben – termesztett zöldségféle.
Nálunk mind ez ideig szinte ismeretlen. Étkezési jelentőségét az adja, hogy fogyasztásra kerülő része –
takarással halványított levélnyele – a frisszöldség-ellátás szempontjából legkritikusabb időszakban – késő
ősszel, illetve télire elvermelve késő ősztől kora tavaszig áll rendelkezésre.
7.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE
Fogyasztható részének (etiolált levélnyél) táplálóanyag-tartalmáról (kémiai összetételéről) a 131. táblázatban
közölt adatok tájékoztatnak. Kevés szárazanyagot és szénhidrátot tartalmazó, energiában szegény, közepes
vitamin- és ásványisó-tartalmú táplálék. Figyelemre méltó mennyiségben csak kalcium és magnézium található
benne.
131. táblázat - A kárdi fogyasztható részének (etiolált levélnyelének) táplálóanyagtartalma
(100 g ehető részben)
Megnevezés
Energia
Szárazanyag
Fehérje
Olaj
Szénhidrát
A-vitamin
Mennyis
ég
42,0 kJ
6,0 g
0,7 g
0,1 g
1,8 g
0,07 mg
B 1-vitamin (tiamin) 0,02 mg
B 2-vitamin
(riboflavin)
0,03 mg
PP-vitamin (niacin) 0,30 mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
2,00 mg
Kalcium 70,00
mg
434
Created by XMLmind XSL-FO Converter.