Általános ismeretek

Hüvelyesek
virágzás és termékenyülés károsodása tapasztalható a gyors hőmérséklet-változás hatására (hideg éjszaka, meleg
nappal). A keléstől a termésérésig (gazdasági érettség: zöldbabok; vagy biológiai érettség: étkezési szárazbabok)
eltelt idő (hőösszeg) a fajtákra jellemző tulajdonság.
Hidegtűrő képessége kicsi. 10 °C alatt a növekedés leáll, a generatív szervek 0,5 °C-on, a vegetatív részek 0–
mínusz 2 °C-on elpusztulnak. Kísérletek folynak a hidegtűrő képesség növelésére (szelekcióval,
fajkeresztezéssel), amelynek célja a vegetáció meghosszabbítása, a tavaszi vetések koraiságának fokozása.
Vízigény. A csírázás nagy vízigényű folyamat. A nagy fehérjetartalmú magvak tömegük 80–170%-ának
megfelelő vízmennyiség felvételére képesek. Optimális körülmények között a magok vízfelvételének
exponenciális szakasza 4–5 óráig tart, a telítődés a 20–24. órában következik be.
A keléstől az érésig – a virágzás és a terméskötés időszakát kivéve – a bab közepes vízigényű növény.
Transzspirációs együtthatója nagy szórást mutat (252–500-as érték). (A fontosabb zöldségnövények 164–410-es
szélső értékkel szerepelnek.) A növekedés 50–70%-os VK-telítettségű talajok esetén megfelelő, a kritikus
időszakban (virágzás, terméskötés) a 65–70%-os VK-telítettség számít optimálisnak. A kritikus időszakban – a
megelőző szakaszhoz képest – 100%-kal is emelkedhet a vízigény. Ezt az optimális víztartalmú talajok sem
tudják kielégíteni, így a mesterséges pótlás (öntözés) alapvető termésnövelő jelentőségű. Az átlagosnak
tekinthető 100 ml/nap/növény vízfelhasználáshoz viszonyítva ezekben a napokban a vízfogyasztás elérheti a 300
ml/nap/növény értéket.
Tápanyagigényes növény. A fejlődéshez szükséges mennyiségeket a gyors fejlődés miatt rövid időszak alatt
veszi fel. A foszfor-, a kálium, a nitrogén- és a kalciumszükséglet a virágzás folyamán csaknem kétszerese az
addig felvett mennyiségnek, a másik csúcs a zöldhüvelyéréskor jelentkezik.
A bab tápanyagigényének legbiztosabb mutatója az egységnyi hüvely-, illetve szemtermés kialakításához
szükséges tápanyagok mennyisége (103. táblázat).
103. táblázat - A bokorbab (zöldhüvely- és szemtermés) makroelem-szükséglete
Tápanya
gok
100 kg zöld
hüvelyben és
100 kg
szemtermésben és
140 kg
zöldtömegben (kg)
N 1,3 9,5
P 2O 5 0,3 4,0
K 2O 1,2 8,0
100 kg
babszalmában (kg)
Az adatok nagy nitrogén- és K 2O-igényt bizonyítanak. Különösen jelentős a csírázás utáni nitrogénszükséglet
kielégítése, mert a nitrogénmegkötés (Rhizobiumok) csak bizonyos késéssel indul.
A karósbaboknál 100 kg zöldhüvely kialakításához 0,91 kg N-, 0,20 kg P 2O 5- és 0,70 kg K 2O-adagolást tartanak
szükségesnek.
A műtrágyázás jelentőségének növekedésével fokozódott a mikroelemek szerepe. Kiemelkedő a bab mangán- és
cinkigénye. Egy tonna szemtermés eléréséhez 116 g mangánt, 55 g cinket, 14,5 g rezet, 11,5 g bórt és 1 g
kobaltot vesznek fel a növények.
A felsorolt elemek mellett a molibdénnek, a kénnek, a kalciumnak és a vasnak van fontos szerepe (UNK, 1984).
2.3. Termesztett fajták, fajtakiválasztás
A fajtakiválasztás szempontjai között elsősorban a felhasználói célok szerepelnek (friss piaci, konzervipari,
hűtőipari), de figyelembe kell venni a termesztés módját, a technológia intenzitását is.
346
Created by XMLmind XSL-FO Converter.