Általános ismeretek

Hagymafélék
149. ábra - Makói tavaszi fokhagymafajta (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
Őszi B 15 (államilag minősített fajta). Dús lombú, erős növekedésű. Hagymái nagyok, magszárat képeznek. A
90–120 cm magas tőkocsányok tetején léghagymákat nevel.
2.4. Szabadföldi termesztés
2.4.1. AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
Magyarország éghajlati körülményei általában megfelelőek a fokhagymatermesztéshez. Az ősszel kiültetett
gerezdekből fejlődő növénykék a téli hótakaró védelmében kifogástalanul áttelelnek. Hasonlóan jól hasznosítják
a viszonylag hűvös, rövidnappalos környezeti feltételeket a kora tavaszi telepítésű növények is.
A talaj szerkezeti felépítése igen lényeges. Legjobban a kötöttebb jellegű réti agyagtalajokat kedveli, de jól
fejlődik a folyók menti öntéstalajokon is. Fontos szempont a talaj megfelelő vízgazdálkodása. Ideális
talajszerkezetet ad a homok – iszap – agyag 50:24:20-as aránya. Talaj kémhatása tekintetében a pH 6–8,5
közötti tartomány a legmegfelelőbb.
2.4.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE
A növényváltás szempontjai megegyeznek a vöröshagymáéival. 4–5 évenként kerülhet ugyanarra a táblára.
Legmegfelelőbb előveteményei a korán betakarítható őszi kalászosok. El kell kerülni a fonálféreg-fertőzést
fokozó növényféléket, valamint a közös betegséget terjesztő hagymásokat.
2.4.3. TÁPANYAGELLÁTÁS
A fokhagyma igényesebb a tápanyagok iránt, mint a vöröshagyma. Közvetlen szervestrágyázást ugyan nem
alkalmaznak, de a különböző műtrágyák kijuttatására annál nagyobb figyelmet kell fordítani.
574
Created by XMLmind XSL-FO Converter.