Általános ismeretek

A zöldségtermesztés élettani alapjai
Az egységnyi tömegű termés kifejlődéséig a növény és a talaj által együttesen elpárologtatott víz mennyisége a
vízfogyasztási együttható.
A növények nemcsak a légzőnyílásokon keresztül párologtatnak, hanem egyéb felületen is. A légzőnyílások
transzspirációja teljesen nyitott állapotban 60–80 g/m 2 /h, az egyéb párologtatásuk viszont csak 1–10 g/m 2 /h
körül van, tehát a légzőnyílásokon távozó víz mennyisége a döntő.
A transzspiráció intenzitását növeli a besugárzás és a hőmérséklet növekedése, a levegő páratartalmának
csökkenése, és jelentős szerepe van a légmozgásnak is (30. ábra). Mivel azonban a transzspiráció intenzitását a
légzőnyílások nyitásával és zárásával a növény aktívan képes szabályozni, e fizikai tényezők hatása nem
lineáris.
30. ábra - Uborka transzspirációja a fénytől és a hőmérséklettől függően
A viszonylagos vagy relatív transzspiráció intenzitása azt fejezi ki, hogy milyen arányban van a transzspiráció
azonos körülmények között a szabad vízfelületek párologtatásával. E kettő aránya fontos mutatója lehet a
növény vízellátottságának és potenciális terméshozamának. Minél jobban képes követni a növény
transzspirációval a szabad vízfelület párologtatásának ütemét, annál nagyobb teljesítményre képes, mert a
transzspiráció és a CO 2 felvétele összefüggő folyamatok. A CO 2 felvételéhez a növénynek vizet kell leadnia. A
vízleadás csökkenése bizonyos határok között csökkenti a CO 2 beáramlását, de e két folyamat kapcsolata nem
lineáris. Erősödő fölmelegedéskor és csökkenő páratartalomban a vízleadás gyorsabban nő, mint a CO 2-felvétel.
Ennek oka többek között abban keresendő, hogy ilyenkor nagyobb mértékben növekszik a levegő és a növény
49
Created by XMLmind XSL-FO Converter.