Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
• Az őszi mélyszántás a tavaszi vetésű növények alá, nyár végétől a tél beálltáig végezhető fontos művelet.
Eszköze általában a közönséges mélyszántó eke, de kivételes esetben altalajlazítóval is végezhető. Mélysége
leggyakrabban az addig művelt teljes feltalajra kiterjed (20–35 cm), de ilyenkor végezhető a termőréteg
mélyítése is.
Az őszi mélyszántás a téli csapadék befogadásának elősegítésével, az évelő gyomok irtásával, az alaptrágyák
talajba művelésével pótolhatatlan feladatokat lát el.
Az őszi mélyszántás elmunkálására kivételes esetekben kerül sor. Így a korai (szeptember végi) őszi szántásokat
a kiszáradás megakadályozása (a hőmérséklet még magas), a nehéz agyag- és a termő szikes talajokat
(perctalajok) az ősszel adódó, művelésre alkalmas nedvességi állapot kihasználása végett még az ősz folyamán
el kell egyengetni. Kora tavaszi vetésű növények alá az őszi szántás elmunkálását az indokolja, hogy a kora
tavaszi elműveléskor a művelő gépek kerekei a nedves talaj szerkezetét erősen károsítják. Egyéb esetekben az
őszi szántást nem egyengetjük el, hogy a téli csapadék befogadására – az ormos felszín miatt – alkalmasabb
legyen.
• A gyeptörést üzemeink leggyakrabban az évelő pillangós takarmánynövények kiszántásakor végzik. A
gyeptöréskor élőnövények gyökérzete által behálózott és összetartott, a művelésnek rugalmasan ellenálló
barázdaszelet keletkezik. Legjobban előhántós ekével végezhető, mert így a növények földdel való takarása
tökéletesebb. Gyeptöréshez a viszonylag korai (október elejei) időpont tekinthető optimálisnak, hogy a lebomlás
még ősz folyamán megindulhasson. Elmunkálását a sok gyökérmaradvány miatt ugyancsak tavaszra kell
halasztani.
• Tavaszi szántásra kivételes esetekben kerül sor. Így a kifagyott őszi vetések helyén, az őszi szántásból a téli
fagyok korai beköszöntése miatt kimaradt területeken, továbbá korán lekerülő, áttelelő zöldségnövények
(áttelelő spenót, zöldhagyma) után van szükség tavaszi szántásra. Eszköze a közönséges eke, mélysége pedig a
vízveszteség csökkentése végett csak középmély (15–20 cm) lehet. Fontos szabály, hogy a tavaszi szántást
azonnal el kell művelni (le kell zárni), ezért az ekével egy munkamenetben fogas boronát kell járatni.
• Nyári szántásra a zöldségtermesztő üzemekben kettős termesztés esetén kerül sor. Ez esetben az
előtermények (zöldborsó, korai káposztafélék stb.) lekerülése után a nyári vagy az őszi vetésű másodvetések
alap-talajműveléseként végzik.
A nyári szántás minőségét az időjárási viszonyok, illetve a talaj nedvességtartalma befolyásolja. Száraz talajon a
nyári szántás rögös lesz. A rögös nyári szántásokat a jó magágy előkészítéséhez tárcsázni és hengerezni kell.
Öntözéses zöldségtermesztő üzemekben a nyári szántáshoz előöntözéssel kedvező nedvességi állapot hozható
létre. Ilyenkor a szántás fogas boronával munkálható el. A nyári szántás eszköze a közönséges eke, mélysége
pedig nedvességtakarékossági szempontból csak középmély (15–20 cm) legyen.
2.3.2. VETÉS ELŐTTI TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS
Célja a vetésre kerülő növény különleges igényeihez igazodó jó vetőágy előállítása. A jó vetőágy
talajműveléssel létrehozható jellemzői a következők:
– aprómorzsás szerkezet,
– ülepedett vagy tömörített talaj,
– sima talajfelszín,
– gyomnövénymentes terület.
Az aprómorzsás és ülepedett talaj a magvak levegő- és vízellátásának feltétele. A sima talajfelszín az egyenletes
vetési mélység szempontjából szükséges, a gyomtalanítás pedig a kelő növényekre fő veszélyt jelentő
károsítóktól menetesíti a táblát.
A vetés előtti talaj-előkészítés az alap-talajművelő munkák szerves folytatását jelenti, annak kiegészítő
részeként értékelhető.
A vetés előtti talaj-előkészítő munkák a vetés időpontjától függően különböznek, és kora tavaszi, késő tavaszi,
nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáinak csoportjaira bonthatók. E csoportokon belül további
99
Created by XMLmind XSL-FO Converter.