Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
A vetésforgót az üzem szántóterületén valósítják meg. A szántóterület alapegysége a tábla, amelyet legtöbbször
utak, esetleg más tereptárgyak (patak, fasor stb.) határolnak. A táblák kialakításának folyamatát táblásításnak
nevezzük.
A vetésforgó megvalósítására a táblásított szántóföldön kerül sor. A vetésforgó alapegységét
vetésforgószakasznak nevezzük.
A vetésforgószakasz a vetésforgó területének egységnyi része, amelyen a vetésforgó növényeinek egységnyi
részét termesztik meg.
Kis területű vetésforgó esetében a vetésforgószakasz egy táblával lehet azonos nagyságú, nagy területű
vetésforgónál azonban egy vetésforgószakaszt több tábla alkot. Szervezési szempontból előnyös, ha az egy
szakaszt alkotó táblák egy tömbben helyezkednek el (tömbösítés).
A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el. Az előbbi esetben egyszerű, az utóbbi
esetben osztott szakaszról beszélünk. Évelő növény (pl. spárga) termesztésével lefoglalt szakasz az évelés
időtartamára kikapcsolódik a körforgásból, ezért az ilyen területet forgón kívüli szakasznak nevezzük. Az évelő
növényt kiöregedésekor kiszántják, és a terület bekapcsolódik a körforgásba. Helyette az új telepítésű évelő
növény területe válik forgón kívüli szakasszá.
A vetésforgószakaszokon megtermelt növények száma egy-egy tenyészeti időn belül is eltérő lehet. Ha a
vetésforgószakaszon egy tenyészeti időszak alatt két vagy több zöldségfaj fejlődik és kerül betakarításra, kettős
vagy többes termesztésről beszélünk. Ilyen esetben megnő a területhasznosítás foka. A zöldségtermesztő
vetésforgókban a területhasznosítás foka 120–150%-ot is elérhet.
A zöldségtermesztésben a többes termesztésnek többféle változata alakult ki. Ezekben a változatokban a
növényfajok egy időben vagy egymást követve foglalhatják el a területet.
Az egy időben folyó többes termesztés legismertebb módja a köztes termesztés, de néhány esetben az alávetéses
termesztési mód is előfordul. A soron belüli köztes termesztésben a különböző növényfajok azonos sorban
helyezkednek el (pl. kukoricasorban babbokrok). A sorközi köztes termesztésben a különböző növényfajok
önálló sorokat alkotva váltogatják egymást (pl. zöldhagyma- és salátasorok). A sávos köztes termesztésben
(kulisszás vetés) a szélérzékeny vagy páraigényes növények (pl. uborka, dinnye) tábláin, néhány soros sávokban
magasra növő növényeket (pl. kukorica) vetnek.
Alávetéses termesztésben gyors és lassú fejlődésű növényfajokat egy időben vetnek el, de a lassú fejlődésű
növény csak a gyors fejlődésű növény betakarítása után indul rohamos fejlődésnek (pl. hajtatásban a retek és a
sárgarépa, szántóföldön a rozs és a somkóró zöldtrágyanövény).
Az egymás utáni többes termesztésben a második növény vetésére az előző növény lekerülése után kerül sor,
ezért másodvetésnek vagy tarlónövénynek is nevezzük. Az egymást követő növényfajok pedig az elő-, a fő- és az
utótermény (kettős termesztés esetén másodtermény) nevet kapják. Hazai viszonyok között biztonságos
másodvetés csak öntözéssel végezhető.
A köztes termesztés jellegzetesen kisüzemi és házikerti módszer, a másodvetés azonban üzemmérettől
függetlenül mindenhol végezhető.
4.3. A zöldségtermesztő üzemek vetésforgói
A vetésszerkezetet, más szóval a termelési irányt az üzem termesztési és közgazdasági adottságai határozzák
meg. Az adottságokból eredő rendkívül nagy különbségek a vetésforgótípusok változatosságát idézik elő. A
természeti adottságok egy üzemen belül is változhatnak (berendezettség az öntözésre, talajtípus stb.), ezért egy
üzemen belül több vetésforgó megvalósítására is sor kerülhet.
A zöldségtermesztésben a legnagyobb termelési iránybeli különbséget a termesztés színhelye idézheti elő. Így a
szabadföldi (szántóföldi) zöldségtermesztés és a termesztőlétesítmények növénytermesztési rendszere
(vetésforgója) lényeges eltéréseket mutat.
A szántóföldi vetésforgók a termesztett növények alapján, továbbá az öntözési lehetőségtől függően
különböznek egymástól.
Ezek alapján a zöldségtermesztésben használt vetésforgótípusok a következőképpen csoportosíthatók.
111
Created by XMLmind XSL-FO Converter.